Miről ír a májusi Meteor? Sarki fény, napfogyatkozás, robbanó tűzgömb – a tavasz ritka égi látványosságai mellett a csillagászat, az amatőrcsillagászat hírei, eseményei a Meteor májusi számában.
Idén márciusban „minden összejött”, a komor téli hónapok után nemcsak a tavasz köszöntött ránk, hanem az égi látnivalók is. Mindenki a március 20-i napfogyatkozásra emlékszik legszívesebben, de valójában egy néhány nappal korábbi esemény érdemel első helyen említést, a márciusi 17-i sarki fény. A sarkifény-jelenség valóban ritka vendég hazánk egén, 2005 óta nem láttunk ilyen fényes aurora borealist Magyarországról! A mostani naptevékenységi maximumban nem volt szerencsénk a sarki fényekkel, holott az előző két maximum időszakában egész sor ilyen jelenséget láthattunk. A jelenségről és hátteréről olvashatunk hosszabb cikket Landy-Gyebnár Mónika tollából (vagyis inkább billentyűzetéből).
Ami a napfogyatkozást illeti, most csak a hazai tapasztalatokkal foglalkozunk. Ami a bemutatókat illeti, valószínűleg minden idők legjobban szervezett távcsöves eseménye van mögöttünk: a 100 helyszínen mintegy 40 ezer érdeklődő vehetett részt a jelenség megfigyelésében. Igazi ünnep volt március 20-a, amint az a májusi Meteorból is kiderül.
Április 6-án aztán újabb érdekes események következtek, elsősorban az északkelet-magyarországi térségben. Aznap este fényes tűzgömb robbant a térségben, amint arról hírportálunkon is beszámoltunk. Rengeteg fotó érkezett a sokáig megmaradó, tekergőző nyomról, azonban sokkal kevesebb használható leírást kaptunk, mint korábban. Úgy látszik, ma már mindenki fényképez, de a tapasztaltak leírására már nem jut idő. Pedig nagyon sok dolog nem derül, nem derülhet ki egy fényképről!
Március 7-én emlékülést szerveztünk Ponori Thewrewk Aurél tiszteletére – a budai Várban tartott rendezvényről Rezsabek Nándor írt hangulatos összefoglalót.
A Jupiterről készült megfigyeléseit mutatja be Mayer Márton, legfiatalabb, mindössze 15 éves szerzőnk, aki a Polaris Csillagvizsgáló egyik szorgalmas önkéntese, aki a bolygómegfigyeléseken kívül a távcsöves bemutatókból is alaposan kiveszi részét.
Kiss László a változócsillagászat újdonságaiból válogat, míg Sánta Gábor a Serpens (Kígyó) csillagkép mélyég-csodáit mutatja be.
A Meteor a Magyar Csillagászati Egyesület lapja, a tagok illetményként kapják. Az MCSE valódi, nem virtuális közösséget kínál mindazoknak, akik csillagászati társaságra vágynak, és egy nagy, országos egyesület tagjaként is szeretnének hódolni kedvtelésüknek, vagy a csillagászatot hivatásszerűen művelik, és fontosnak tartják az ismeretterjesztést és a közösségek építését. Mindkettőre hallatlanul nagy szükség van ma Magyarországon.
