A csillagok részletes belső vizsgálatához szükséges módszerek kidolgozásáért Conny Aerts, Jørgen Christensen-Dalsgaard és Roger Ulrich kapja a 2022-es asztrofizikai Kavli-díjat. Az elismerést kétévente adják át olyan kutatóknak, akik nagy hatású kutatásokat végeztek az asztrofizika, a nanotechnológia vagy az idegtudomány területén, és ezzel gazdagították a természetről alkotott képünket. A díjakat a Norvég Tudományos Akadémia, a Norvég Oktatási és Kutatási Minisztérium, valamint a Kavli Alapítvány adományozza.
„A 2022-es Kavli-díjjal a tudományhoz és a társadalomhoz való átformáló hozzájárulást méltányoljuk. A díjazottak felfedezései teljesen új területeket tártak fel; a tudományos kutatás és a fejlett tudomány új birodalmait nyitották meg az emberiség javára.” – mondta Lise Øvreås, a Norvég Tudományos Akadémia elnöke. Áttörő munkájával a három díjazott lefektette a Nap- és csillagszerkezet-elmélet alapjait, forradalmasította a csillagok belsejéről alkotott tudásunkat.
Roger Ulrich (USA) elsőként mutatta ki, hogy a napfelszínen megfigyelt oszcillációk segítségével pontos adatokat gyűjthetünk a Nap belsejéről, és matematikai modellt dolgozott ki, amellyel megteremtette a helioszeizmológia elméleti alapját. Ő mutatta meg azt is, hogy a Nap úgy viselkedik, mint egy hangszer, amely nagyszámú akusztikus felhangban zeng, és sok rezonanciafrekvenciája van, akár egy orgonasípnak vagy egy hegedűhúrnak. Megmutatta a Nappal kapcsolatos számítások és megfigyelések összhangját, és ezzel fontos szerepet játszott a fizikusok meggyőzésében, hogy a napneutrínó-problémát csak a standard elektrogyenge elmélet felülvizsgálatával lehet megoldani.
A dániai Jørgen Christensen-Dalsgaard további eredményeket hozott a helioszeizmológia területén, valamint fontos szerepet játszott az asztroszeizmológia fejlődésében azzal, hogy kis tömegű hűvös csillagokat és a Napot tanulmányozta. Meghatározta a Nap teljes hangsebesség-profilját, kétdimenziós forgási térképét, a héliumtartalmát, valamint a konvekciós zóna alján leülepedő hélium szintjét. Azt is meglátta, hogy milyen nagy lehetőségek rejlenek abban, ha ezeket az ismereteket a Tejútrendszer többi csillagára is alkalmazzák, ami pedig a CoRoT-űrtávcsővel, a Kepler-űrtávcsővel és a TESS exobolygókereső küldetéssel meg is valósult.
A belgiumi Conny Aerts az asztroszeizmológia vezető alakja, aki a nagy tömegű, forró csillagok vizsgálatával vált széleskörűen ismertté. Kutatásait kiterjesztette a más fejlődési fázisban lévő csillagokra, földi és űrtávcsöves adatokat is felhasznált, és új módszereket fejlesztett ki a nagy tömegű csillagok pulzációs módusainak azonosítására, megnyitva az utat a belső szerkezetük modellezéséhez. Emellett elsőként dolgozott ki egy módszert a gyorsan forgó csillagokban gravitációs-tehetetlenségi módusok azonosítására és modellezésére, valamint elsőként végzett kvantitatív becsléseket bizonyos csillagmagokkal és kölcsönhatásokkal kapcsolatban, ami a csillagfejlődés-elmélet jelentős fejlődéséhez vezetett.
A Nap és más csillagok felszíni oszcillációinak vizsgálatát a matematikai modellezéssel párosítva a díjazottak az adatelemzési módszereket kombinálták a termodinamika fizikájával és kémiájával, a magfizikával, atomfizikával és a kvantummechanikával. E tudományterületek áthidalása teszi lehetővé a csillagok belső fizikai tulajdonságainak rendkívül pontos elemzését.
„Ez a három kutató a helioszeizmológia és az asztroszeizmológia úttörője.” – mondja Viggo Hansteen, az asztrofizikai Kavli-díj Bizottság elnöke. „Mindhárman új módszereket adtak a kezünkbe ahhoz, hogy betekinthessünk a különböző típusú csillagok belsejébe, és eszközöket fejlesztettek ki a részletes vizsgálatukhoz.”
A Kavli-díj nyertesei a norvégiai Oslóban kapják meg kitüntetéseiket, a ceremóniát pedig maga V. Harald norvég király vezeti.
Forrás: IAU
