Hazafelé tart a Hayabusa-2 űrszonda

4510

Küldetésének következő állomására, a Földre tart a japán űrszonda, mely először gyűjtött mintát egy aszteroida felszíne alól. A Hayabusa-2 űrszonda rizikós és eddig példátlan manőverek sorozatát hajtotta végre 6 éves missziója során a Ryugu aszteroidához. A Japán Űrügynökség (Japan Aerospace Exploration Agency – JAXA) 2019. november 13-án japán standard idő szerint 10:05-kor óvatosan beindította rakétáit, azóta pedig kevesebb mint 10 cm/s sebességgel távolodik a kisbolygótól. December 10-től a szonda begyújtja ionhajtóműveit is, melyek hajtani fogják a Földre tartó útja során. A Hayabusa-2 érkezése 2020 végére várható, a begyűjtött mintákat pedig egy kapszulában juttatja majd a bolygónk felszínére.

A Hayabusa-2 2014 vége felé indult, és 2018 júniusában érte el a Ryugu aszteroidát. Ez az első küldetés, melynek során leszállóegységeket küldtek egy aszteroida felszínére; az első, ami mintát gyűjtött egy „sötét” aszteroida anyagából; miután egy mesterségesen létrehozott krátert robbantottak rajta, az első, amely egy aszteroida felszín alatti anyagából is mintát gyűjtött.

A Hayabusa-2 űrszonda 2019. november 13-i felvétele a távolodó Ryugu aszteroidáról, nem sokkal azután, hogy útnak indult a Földre. (JAXA, Chiba Institute of Technology & collaborators)

A mindössze 1 km átmérőjű, búgócsiga formájú Ryugu szokatlanul sötét színű, mely valószínűleg a magas szénkoncentrációnak köszönhető. A Hayabusa-2 mérései alapján az is kiderült, hogy a kisbolygó sűrűsége meglepően kicsi, ami azt sugallja, hogy a test „kozmikus kőrakás”, azaz apróbb kövek összessége, melyeket a gravitáció tart lazán össze. Felszínén több egy egységnyi területre eső szikla, mint bármely más, eddig meglátogatott kisbolygón. Az űrszonda kezdeti eredményei alapján úgy véljük, hogy a Ryugu két nagyobb test ütközésének törmelékeiből jöhetett létre.

A Hayabusa-2 várhatóan november 18-19-ig fog folyamatosan képeket küldeni, ahogyan egyre távolodik a Ryugutól. Ezután az űrszonda egy sor manővert fog végrehajtani, hogy megfelelő irányba álljon az ionhajtóművek beindításához, így utána már nem lesz képes képeket készíteni az égitestről. A távolodásról valós időben (UTC) láthatunk képeket az alábbi linkre kattintva, valamint megtekinthetjük az eddigi felvételeket is a hazafelé tartó útról. Az űrszonda aktuális Földtől való távolságát, a felbocsátás óta eltelt időt, teljes megtett távolságot, Naphoz mért relatív sebességét és az időt, ameddig 1 rádiójel oda-vissza ér az irányítóközpontból a szondára, az alábbi linken tekinthetjük meg élőben.

Forrás: Nature, JAXA

Hozzászólás

hozzászólás