Sikeresen útjára indították az ExoMars elnevezésű ESA/Roszkozmosz szondát és meghosszabbították a NASA Mars missziójának a finanszírozását is – pedig utóbbi még el sem indult a vörös bolygó felé.
Hétfő délelőtt útjára indult az Európai Űrügynökség (ESA) és az orosz Roszkozmosz közös missziója, az ExoMars 2016. Az indításra a kazahsztáni Bajkonurban került sor, ahonnan egy orosz fejlesztésű Proton hordozórakétán lőtték fel a szondát. Az ExoMars hét hónapot fog utazni a Marsig, ám még mielőtt bolygó körüli pályára állna, kettéválik egy keringő-, illetve egy leszállóegységre.
A leszállóegység Giorgio Schiaparelli után kapta a nevét, aki a Mars első részletesebb térképét készítette az 1877-es megfigyelései alapján. Az egység nem lesz hosszú életű, valószínűleg mindössze néhány napig fogják bírni az akkumulátorai. Ez idő alatt a szélmozgást, a légnyomás- és hőmérséklet-változásokat, valamint a légköri port fogja vizsgálni. A projekt ezen része voltaképpen egy tesztmisszió, amellyel a következő generációs, 2018-ban induló, marsjárójuk berendezéseit teszteli az ESA, illetve a Roszkozmosz.
Ennél jóval tovább számítanak a Mars körül keringő egységre, a Trace Gas Orbiter-re. A várakozások szerint az űrszonda több, mint négy évig fogja vizsgálni a bolygó felső légkörének összetételét, 400 km-rel a felszín felett. Elsősorban a metánszintet fogja monitorozni, amely a geológiai (vagy akár esetleges biológiai) folyamatokról hordoz információt. Ezen túlmenően a Mars felszínét is figyelni fogja a szonda, vízjég-lerakódásokat keresve. A teljes ExoMars 2016 küldetés 2,3 milliárd euróba kerül, amelynek közel 60 százalékát állja az Európai Űrügynökség.
Eredetileg egy másik Mars-szonda fellövését is tervezték idén márciusban, azonban még 2015 decemberében bejelentették, hogy az elsősorban a NASA által finanszírozott InSight névre hallgató szonda indítását halasztani kell. A problémát az egyik mérőműszer hibája okozta. Legközelebb csak 2018 tavaszán teszi lehetővé a bolygók egymáshoz viszonyított pozíciója, hogy energiatakarékos pályán küldjenek szondát a Marsra (ún. indítási ablakban). A két éves csúszás egyben azt is eredményezi, hogy a misszió eddig 525 millió dollárra becsült költsége mintegy 150 millióval fog megnövekedni. Az ehhez szükséges plusz forrásokra kapott most garanciát a program a NASA vezetőségétől.
Az InSight leszállóegység fő feladataként a Mars belsejének hőáramlásait és rengéseit fogja vizsgálni. Az utóbbiak detektálására kifejlesztett szeizmométer vákuumkamrájának szigetelésével adódtak a problémák, amelyek miatt a küldetést el kellett halasztani. Az új céldátum 2018. május 5.
Forrás: astronomy.com 2016.03.15., astronomynow.com 2016.03.10., astronomy.com 2016.03.09.
