Hivatalosan is engedélyezték a UC Berkeley egyetem Kék és Arany nevet viselő marsi űrszondáinak 2024. októberi indítását. A NASA bejelentése alapján így 2026-ra már valószínűleg a vörös bolygó légkörét, illetve napszéllel való kölcsönhatásait fogják vizsgálni. Az ESCAPADE (Escape and Plasma Acceleration and Dynamics Explorers) nevet viselő küldetés egyik célja azt megmutatni, hogy egy relatíve olcsóbb, rövid idő alatt elkészített űreszközzel is lehet más bolygókat kutatni. Az ESCAPADE közel 2 év megfeszített munkájával készült, összesen pedig kevesebb mint 80 millió dollárba került. Összehasonlításképpen, egy tipikus NASA küldetés több mint 10 évnyi előkészülettel jár, a költségek pedig sokszor az 1 milliárd dollárt is meghaladhatják. Nem volt még korábban példa arra, hogy összesen 80 millió dolláron belüli költségekből két műszert is küldjenek a Marshoz.
A UC Berkeley csapata a kaliforniai Rocket Lab céggel dolgozik együtt, ők fogják biztosítani a két Photon űrhajót az eszközökhöz. Az ilyen típusú kollaborációkat népszerűsíti a NASA SIMPLEx (Small Innovative Missions for Planetary Exploration) programja is. Vajon vállalható-e, hogy jóval kevesebb pénzért cserébe (közel 800 millió dollár helyett 80 millió dollár) kicsit kisebb valószínűsége legyen a küldetés sikerének (közel 95% helyett 80%); erre keresi a választ a NASA a kis költségvetésű küldetésekkel. A UC Berkeley csapata pedig örömmel állt be kísérleti nyúlnak.
A küldetés célja a Mars éghajlati fejlődéstörténetének, illetve egykori légkörvesztésének vizsgálata. Az ESCAPADE szondák ezen kívül a Mars ionoszféráját is kutatják majd, mely a Föld és a jövőbeli marsi űrhajósok közötti rádiókommunikációba zavarhat bele. Az ikerszondák egyszerre két pontról fogják a bolygó ionoszféráját és magnetoszféráját figyelni, ezzel első alkalommal készítve ,,sztereó” felvételeket a bolygó dinamikusan változó plazmakörnyezetéről.
A UC Berkeley egyetem színeiről elnevezett űrszondák nagy energiájú elektronokat, a légkörből szökő ionizált oxigén és szén-dioxid molekulákat, mágneses teret, illetve a lassabb vagy termikus ionokat érzékelő műszert is visznek magukkal. Az ikerszondák egymást kiegészítő pályákon fognak keringeni, így a bolygó egyik pontján mérhető plazmakörnyezetet össze tudják vetni egy másik ponton történő ionszökéssel. A küldetés során a két szonda úgy fogja változtatni a pozícióját, hogy 150 és 10 000 km közötti magasságban majdnem a teljes bolygó felső légkörét és magnetoszféráját fel tudják térképezni.
Az eredeti 2019-es tervek szerint az ESCAPADE a Psyche küldetéssel együtt indult volna 2022 augusztusában, viszont a hordozórakéta változása miatt erre már nem volt lehetőség. Így döntöttek amellett, hogy egy másik, kereskedelmi rakétával fognak indulni. Habár a szondákra tervezett műszerek nem változtak, így a tudományos célok sem változtak, de a rakétaindító állomástól kezdve a pályáig minden teljesen más, így a Photon platformhoz kell igazítani az eszközöket. Az út körülbelül 11 hónapig fog tartani, majd 2026 elején a Kék és Arany egységek leválva a hordozóról megkezdik tudományos méréseiket a Mars körül.
Forrás: UC Berkeley
