Áprilisban indították útjára a kínai űrállomás fő modulját, júniusban pedig már az első három űrhajós is megérkezett. Habár várhatóan 2022 végéig nem készül el teljesen, máris kísérletek hosszú sora várakozik az indulásra. A Nature folyóirat értesülései szerint a CMSA (China Manned Space Agency) már több mint ezer(!) kísérletet engedélyezett, melyek közül számosat útjára is indítottak.
Április előtt a Nemzetközi Űrállomás (ISS – International Space Station) volt az egyetlen emberes űrben keringő laboratórium, így többen örülnek a Tienkung (Tiangong, avagy ,,Mennyei Palota”) érkezésének, ahol szintén lehet csillagászati és földi megfigyeléseket, valamint a mikrogravitáció és a kozmikus sugárzás hatásait vizsgáló kísérleteket végezni. Julie Robinson, a NASA kutatója szerint minél több lehetőségünk van az űr hatásait kutatni, annál jobb mindenkinek – ez pedig nem függ attól, hogy ki építi, vagy ki tartja karban az űrállomásokat.
Az ISS 1998-ban indult az Egyesült Államok, Oroszország, Európa, Japán és Kanada együttműködésével, azóta pedig több, mint 3000 különféle kísérletnek szolgált helyszínéül. Kínának viszont nincsen bejárása, az amerikai törvények ugyanis megtiltják, hogy a NASA Kínával közösen használja a forrásait. Habár a legtöbb kísérletben, amit a Tienkung fedélzetén fognak végezni kínai kutatók vesznek részt, az eddigi információk szerint minden ország előtt nyitottak a kollaborációra, az Egyesült Államokat is beleértve.
A CMSA, valamint az űrkutatásokban való együttműködést népszerűsítő UNOOSA (United Nations Office for Outer Space Affairs) 2019 júniusában összesen 9 kísérletet választott ki (azon az 1000 kísérleten kívül, amit Kína jóváhagyott), amiket az űrállomás befejezése után fognak elindítani. Ezekben összesen 17 ország 23 intézetének kutatói vesznek részt. Kína korábban két kisebb űrlaboratóriumot bocsátott fel az űrbe, a Tienkung-1 és Tienkung-2 egységeket. Több éves keringésük alatt ezeken is több, mint 100 kísérlet zajlott le, viszont már nem aktívak.
Az űrállomáson vadonatúj berendezések lesznek, Kína pedig ösztönzi a kutatókat olyan kísérletek végzésére, melyekre még nem volt az űrben példa. Tricia Lacrose (University of Oslo) orvosi kutató, valamint egy 2026-ra tervezett kutatás vezetőjének elmondása szerint a terv az, hogy valami teljesen új eszközt készítsenek, új eljárásokat fejlesszenek ki és azokat indítsák el az új űrállomáson. A legtöbb jóváhagyott projektet kínai kutatók vezetik, de ezekben is több nemzetközi kutató működik együtt.
A Tienkung első modulja, a Tianhe (,,Mennyei Harmónia”) után május végén érkezett meg a Tiencsou-2 (Tianzhou–2, ,,Mennyei Hajó”) teherűrhajó, ami üzemanyagot, űrruhákat és kísérleti felszereléseket szállított. Júniusban kötött ki a Sencsou-12 (Shenzhou-12, ,,Isteni Hajó”), fedélzetén 3 kínai űrhajóssal, akik a következő három hónapot a 17 méter hosszú kamrában töltik. Az elkövetkező körülbelül 1 évben még 8 másik misszió indul az űrállomásra; ezek közül kettő a Ventien (Wentian, ,,Küldetés a Mennyekbe”) és a Mengtien (Mengtian, ,,Álmodozás a Mennyekről”) modulokat fogja szállítani. Főleg ezekben zajlanak majd a különböző tudományos kísérletek.
Az űrállomáson több, mint 20 kísérleti állvány van, amik zárt, nyomáskiegyenlített mini-laboratóriumokként működnek. Kívül összesen 67 darab csatlakozási pont található, ahol a kísérleti eszközök a Föld, vagy az ég felé fordulva dokkolhatnak. Az adatokat egy erős központi számítógép dolgozza fel, mielőtt visszasugározza őket a Földre.
Az engedélyezett kísérletek egy sor különböző tudományterületet érintenek, például Zhang Shuang-Nan (CAS, Chinese Academy of Sciences) a 2027-ben startoló HERD (High Energy Cosmic-Radiation Detection facility) kísérlet vezető kutatója, mely Olaszországgal, Spanyolországgal és Németországgal együttműködés keretein belül fog zajlani. Ebben részecskedetektorral a sötét anyagot és a kozmikus sugárzást fogják tanulmányozni. Zhang a POLAR-2 kísérletben is részt vesz, mely a távoli, hatalmas robbanások során kibocsátott gamma sugárzás polarizációját fogja vizsgálni; céljuk a gammakitörések, valamint akár a gravitációs hullámok tulajdonságainak is a megismerése.
Tricia Larose egészséges és rákos bélszövetet fog felküldeni. Kutatásának célja annak a kiderítése, vajon milyen hatással van a mikrogravitáció a rákos sejtek növekedésére; lassítja-e, esetleg megállítja-e, lehet-e terápiás haszna. Indiai és mexikói kutatók projektjei ködök UV sugárzását és a Föld infravörös adatait fogja vizsgálni, meteorológiai kutatások, például az erős viharokat hajtó erők megismerésének céljából.
Habár sok kritika érte az új űrállomás indítását, miszerint inkább politikai haszna van, mint tudományos, így jobb lenne robotokkal végezhető kutatásokra fordítani a forrásokat, nem minden kutató osztja ezt a véleményt. Vannak olyan kísérletek, ahol a műholdak valóban alternatívák lehetnek, de több kutatáshoz, főleg a mikrogravitációt vizsgálókhoz elengedhetetlen az emberi irányítás. Az ISS várhatóan csak valamikor 2024 – 2028-ig fog működni, így az sem kizárható, hogy idővel a Tienkung lesz az egyetlen működő űrállomásunk.
A kínai űrállomás a tervek szerint legalább egy évtizeden keresztül fog működni, és már most több olyan űrszonda indítása van tervben, melyek együttműködnek majd vele. Egy ilyen a China Survey Space Telescope egy két méteres optikai űrtávcső, ami a NASA Hubble űrteleszkópjával igyekszik majd felvenni a versenyt, miközben időről időre megáll a Tienkung űrállomáson karbantartásra, illetve üzemanyagért. A távcső indítását 2023-ra tervezik és a Hubble űrtávcsőnél nagyobb látómezőn fogja a mélyég objektumait feltérképezni.
Forrás: Nature
