Merkúr-szonda a Vénusznál – utoljára fékezett a BepiColombo a szerelem bolygójánál

3387

Három űreszköz adott egymásnak űrrandevút az elmúlt napokban a Vénusz mellett.

Az Európai Űrügynökség (European Space Agency – ESA) és a Japán Űrügynökség (Japan Aerospace Exploration Agency – JAXA) közös Merkúr-kutató űrszondáját, a legmókásabb nevű bolygókutató szonda címére is eséllyel pályázó BepiColombot közel három éve indították útjára Francia Guyana űrközpontjából. Az űreszköz a tervek szerint hét évig tartó kalandos utazást követően, 2025 decemberében áll majd végleges pályájára a Naprendszer legbelső bolygója körül, ahol két egysége szétválva, különböző magasságú, bolygó körüli pályákon fogja vizsgálni a Merkúr környezetét, felszínét és belsejét.

Ez a mostani hírünk mégsem a Merkúrról, hanem a Vénuszról szól. A BepiColombot ugyanis nehezebb a Naprendszer belsejébe eljuttatni, mint gondolnánk. Induláskor ugyan nem kell különösebben nagy kezdeti energiát adni a szondának. Elég csak kijuttatni az eszközt a Föld vonzáskörzetéből, és utána már csak hagyni kell, hogy magától bezuhanjon a Nap potenciálgödrébe. A nehézséget éppen a szélvészként száguldó szonda megzabolázása jelenti, hiszen a cél az, hogy a BepiColombo ne csak elsuhanjon a Merkúr mellett, hanem stabil pályára is álljon körülötte. Ehhez hosszas fékezésre van szükség – amelynek során az égi mechanika paradoxonja következtében a szonda gyorsulni fog, hiszen eközben a Naphoz közelebb, alacsonyabb pályára kerül. A fékezéshez takarékossági okokból a BepiColombo saját hajtóművén kívül az útjába eső bolygók gravitációs segítségét is igénybe veszik egy egész sor hintamanőverben.

A BepiColombo napelemeit monitorozó „szelfikamerájának” felvétele a Vénusz melletti hintamanőver során, a legszorosabb közelség idején. Forrás: ESA.

Az első két, Föld és Vénusz melletti hintamanőverről, amelyekre 2020 áprilisában és októberében került sor, már beszámoltunk. A szonda útja idén augusztus 10-én ismét a Vénusz mellett vezetett el, ezúttal rendkívül szorosan, 550 km-re megközelítve forró szomszédunkat. Ez az összesen kilenc fékezőmanőver közül a harmadik volt – az utolsó hatra pedig majd a Merkúr mellett fog sor kerülni. Ha pedig már egy rakás tudományos műszerrel felszerelkezve ott járt, a kutatók természetesen nem hagyták ki a lehetőséget, hogy mind tudományos, mind tesztelési célokkal megfigyeléseket végezzenek a bolygóról. A Vénusz a légkörében a közelmúltban megfigyelt, majd megkérdőjelezett, esetleges földön kívüli élet jelenlétére utaló foszfingáz miatt az elmúlt időszakban amúgy is a figyelem középpontjában volt. A BepiColombo műszerei sajnos nem alkalmasak a foszfin megfigyelésére, azonban vizsgálhatók vele egyéb, közvetve a kérdéskörhöz kapcsolódó paraméterek.

A BepiColombo egyik műszere, a MErcury Radiometer and Thermal Infrared Spectrometer (MERTIS) a Merkúr felszíni kőzeteinek összetételét fogja vizsgálni infravörös hullámhossztartományban. Noha a Vénusz sűrű felhői révén nagyon különbözik a légkört majdnem teljesen nélkülöző, csupasz felszínű Merkúrtól, a MERTIS műszerrel az infravörös tartománynak köszönhetően bizonyos mélységig behatolhatnak a felhőburokba. A kutatókat jelenleg foglalkoztató foszfingáz bizonyos hipotézisek szerint vulkanikus aktivitásból is származhat, a METIS-szel pedig tudnak ezzel kapcsolatban adatokat gyűjteni. A közelmúltban a Vénusz aktív vulkanizmusáról is születtek új tudományos eredmények, amiről itt, a Csillagászat.hu-n mi is beszámoltunk. A vulkanizmus egyik jó nyomjelzője a kén-dioxid gáz. Ennek koncentrációja a legkorábbi, 1960–70-es években végzett mérésektől tíz évvel ezelőttig megdöbbentő mértékben, felére csökkent a Vénusz légkörében. Ez nyilvánvalóan a felhők alatt végbemenő nemegyensúlyi folyamatokra utal. A BepiColombo legfrissebb méréseinek kiértékelésére még várni kell, de mindenképpen izgalmas fejlemény, hogy egy véletlenül épp ott tartózkodó űrszonda is képes hozzátenni valamit a Vénusz körül felpörgőben lévő vizsgálatokhoz.

A Vénusz éjszakai oldalának felhői az Akacuki infravörös felvételén 2018 januárjában. Forrás: JAXA/ISAS/DARTS/Damia Bouic.

A mostani alkalom egy különlegessége, hogy egyszerre három aktív űrszonda is a Vénusz közelében tartózkodott ekkor. A BepiColombo mellett a szintén az ESA által működtetett Solar Orbiter nevű napkutató műbolygó is fékezőmanővert hajtott végre augusztus 9-én a Vénusztól 8000 km távolságban, míg a japán Akacuki űrszonda már több mint öt éve gyűjt adatokat a bolygó légköréről a Vénusz körül keringve. Így most egészen különleges, egyszeri alkalmuk nyílt a kutatóknak egyszerre három irányból megfigyelni a Naprendszer második bolygóját.

A BepiColombo útjának következő mérföldkövére csupán ez év október elsejéig kell várnunk. A tervek szerint ekkor kerül majd sor a Merkúr melletti első, 200 km távolságban megejtendő fékező hintamanőverre. A fedélzeti diagnosztikai kameráktól ekkor újabb érdekes felvételeket várunk majd.

Forrás: ScienceAlert, Space.com, ESA

Hozzászólás

hozzászólás