Három űreszköz adott egymásnak űrrandevút az elmúlt napokban a Vénusz mellett.
Az Európai Űrügynökség (European Space Agency – ESA) és a Japán Űrügynökség (Japan Aerospace Exploration Agency – JAXA) közös Merkúr-kutató űrszondáját, a legmókásabb nevű bolygókutató szonda címére is eséllyel pályázó BepiColombot közel három éve indították útjára Francia Guyana űrközpontjából. Az űreszköz a tervek szerint hét évig tartó kalandos utazást követően, 2025 decemberében áll majd végleges pályájára a Naprendszer legbelső bolygója körül, ahol két egysége szétválva, különböző magasságú, bolygó körüli pályákon fogja vizsgálni a Merkúr környezetét, felszínét és belsejét.
Ez a mostani hírünk mégsem a Merkúrról, hanem a Vénuszról szól. A BepiColombot ugyanis nehezebb a Naprendszer belsejébe eljuttatni, mint gondolnánk. Induláskor ugyan nem kell különösebben nagy kezdeti energiát adni a szondának. Elég csak kijuttatni az eszközt a Föld vonzáskörzetéből, és utána már csak hagyni kell, hogy magától bezuhanjon a Nap potenciálgödrébe. A nehézséget éppen a szélvészként száguldó szonda megzabolázása jelenti, hiszen a cél az, hogy a BepiColombo ne csak elsuhanjon a Merkúr mellett, hanem stabil pályára is álljon körülötte. Ehhez hosszas fékezésre van szükség – amelynek során az égi mechanika paradoxonja következtében a szonda gyorsulni fog, hiszen eközben a Naphoz közelebb, alacsonyabb pályára kerül. A fékezéshez takarékossági okokból a BepiColombo saját hajtóművén kívül az útjába eső bolygók gravitációs segítségét is igénybe veszik egy egész sor hintamanőverben.
Az első két, Föld és Vénusz melletti hintamanőverről, amelyekre 2020 áprilisában és októberében került sor, már beszámoltunk. A szonda útja idén augusztus 10-én ismét a Vénusz mellett vezetett el, ezúttal rendkívül szorosan, 550 km-re megközelítve forró szomszédunkat. Ez az összesen kilenc fékezőmanőver közül a harmadik volt – az utolsó hatra pedig majd a Merkúr mellett fog sor kerülni. Ha pedig már egy rakás tudományos műszerrel felszerelkezve ott járt, a kutatók természetesen nem hagyták ki a lehetőséget, hogy mind tudományos, mind tesztelési célokkal megfigyeléseket végezzenek a bolygóról. A Vénusz a légkörében a közelmúltban megfigyelt, majd megkérdőjelezett, esetleges földön kívüli élet jelenlétére utaló foszfingáz miatt az elmúlt időszakban amúgy is a figyelem középpontjában volt. A BepiColombo műszerei sajnos nem alkalmasak a foszfin megfigyelésére, azonban vizsgálhatók vele egyéb, közvetve a kérdéskörhöz kapcsolódó paraméterek.
A BepiColombo egyik műszere, a MErcury Radiometer and Thermal Infrared Spectrometer (MERTIS) a Merkúr felszíni kőzeteinek összetételét fogja vizsgálni infravörös hullámhossztartományban. Noha a Vénusz sűrű felhői révén nagyon különbözik a légkört majdnem teljesen nélkülöző, csupasz felszínű Merkúrtól, a MERTIS műszerrel az infravörös tartománynak köszönhetően bizonyos mélységig behatolhatnak a felhőburokba. A kutatókat jelenleg foglalkoztató foszfingáz bizonyos hipotézisek szerint vulkanikus aktivitásból is származhat, a METIS-szel pedig tudnak ezzel kapcsolatban adatokat gyűjteni. A közelmúltban a Vénusz aktív vulkanizmusáról is születtek új tudományos eredmények, amiről itt, a Csillagászat.hu-n mi is beszámoltunk. A vulkanizmus egyik jó nyomjelzője a kén-dioxid gáz. Ennek koncentrációja a legkorábbi, 1960–70-es években végzett mérésektől tíz évvel ezelőttig megdöbbentő mértékben, felére csökkent a Vénusz légkörében. Ez nyilvánvalóan a felhők alatt végbemenő nemegyensúlyi folyamatokra utal. A BepiColombo legfrissebb méréseinek kiértékelésére még várni kell, de mindenképpen izgalmas fejlemény, hogy egy véletlenül épp ott tartózkodó űrszonda is képes hozzátenni valamit a Vénusz körül felpörgőben lévő vizsgálatokhoz.
A mostani alkalom egy különlegessége, hogy egyszerre három aktív űrszonda is a Vénusz közelében tartózkodott ekkor. A BepiColombo mellett a szintén az ESA által működtetett Solar Orbiter nevű napkutató műbolygó is fékezőmanővert hajtott végre augusztus 9-én a Vénusztól 8000 km távolságban, míg a japán Akacuki űrszonda már több mint öt éve gyűjt adatokat a bolygó légköréről a Vénusz körül keringve. Így most egészen különleges, egyszeri alkalmuk nyílt a kutatóknak egyszerre három irányból megfigyelni a Naprendszer második bolygóját.
A BepiColombo útjának következő mérföldkövére csupán ez év október elsejéig kell várnunk. A tervek szerint ekkor kerül majd sor a Merkúr melletti első, 200 km távolságban megejtendő fékező hintamanőverre. A fedélzeti diagnosztikai kameráktól ekkor újabb érdekes felvételeket várunk majd.
Forrás: ScienceAlert, Space.com, ESA
