Kitüntetettjeink 2015. március 15. alkalmából I. – Érdi Bálint

1071

A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából magas állami kitüntetést kapott Érdi Bálint az égi mechanikai kutatások, azon belül is a háromtest-probléma nemzetközileg elismert kiváló szakembere, az ELTE TTK Csillagászati Tanszékének egyetemi tanára.

Érdi Bálint csillagász, az MTA doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajz- és Földtudományi Intézet Csillagászati Tanszékének egyetemi tanára az égi mechanika, elsősorban a háromtest-probléma területén végzett úttörő jellegű kutatási eredményei, valamint több évtizedes oktatói és szakértői tevékenysége elismeréseként a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetésben részesült.

20150315_erdi_balint_allami_kituntetese_1
Érdi Bálint (szül. 1945) az ELTE TTK Csillagászati Tanszékének egyetemi tanára (ELTE TTK Csillagászati Tanszék).

Egyébként harmincöt tudós vehetett át a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából Magyarország Köztársasági Elnöke által adományozott elismerést. A Magyar Érdemrend középkeresztjét a csillaggal öt, a Magyar Érdemrend középkeresztjét tíz, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét tizenkét, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét pedig nyolc kutató kapta meg.

20150315_erdi_balint_allami_kituntetese_2
Érdi Bálint előadást tart a Zách Ferenc Xavér (1754-1832) születésének 250. évfordulójára tartott szimpóziumon 2004-ben az MTA Székház Kupola-termében (MCSE, Csillagászattörténet).

Érdi Bálint kutatási területei az égi mechanika, azon belül is a bolygórendszerek dinamikájának vizsgálatát jelentik, különös tekintettel a Jupiterhez kapcsolódó trójai kisbolygók mozgásának kutatására. Egyetemi előadásai az égi mechanika hagyományos területei (pálya- és perturbációszámítás, háromtest-probléma) mellett bemutatják annak modern irányait is (káoszelmélet). Foglalkozik az égitestek dinamikai problémáival (Jupiter-trójai kisbolygók mozgáselmélete, a Neptunuszon túli rezonáns objektumok, exobolygórendszerek lakhatósági zónáinak stabilitása) és elméleti kérdésekkel (háromtest-probléma regularizálása, szimplektikus leképezések, káosz-detektálási módszerek). 1974 óta dolgozott együtt Szebehely Győzővel (1921-1997), “Dinamikus csillagászat” témában, közös MTA-NSF kutatási programjuk volt az 1980-as években.

Érdi Bálint tiszteletére kisbolygót neveztek el, a 241363 Érdibálint jelzésű égitestet, amelyet Sárneczky Krisztián fedezett fel 2007. december 19-én az akkori nevén MTA Csillagászati Kutatóintézet piszkéstetői obszervatóriuma 60/90/180 cm-es Schmidt-teleszkópjával. Az aszteroida a 2007 YA4 ideiglenes jelölést kapta. A végső elnevezést Csizmadia Szilárd csillagász javasolta. Az aszteroida a kisbolygók főövében kering. A NASA JPL adatai szerint a kisbolygó pályája félnagytengelye közelítőleg 3,18 CsE, perihélium távolsága 2,77 CsE, afélium távolsága 3,60 CsE. A pálya excentricitása 0,131, a pályahajlása a földpálya (ekliptika) síkjához 23,30 fok, napkörüli keringési ideje 5,68 év.

20150315_erdi_balint_allami_kituntetese_3
Érdi Bálint tudományos munkásságának jelentős részét a Jupiter-trójai kisbolygók mozgásának vizsgálata jelenti (az L4 és L5 Lagrange-pontok környezetében ).

Érdi Bálint kitüntetéséhez gratulálunk és további sikeres tudományos kutatói és oktatói munkát, valamint jó egészséget kívánunk!

Forrás:

Állami kitüntetések kutatóknak a nemzeti ünnepen (Az MTA hírei, 2015.03.15.)

Kapcsolódó internetes oldalak:

Hozzászólás

hozzászólás