Kitüntetettjeink 2015. március 15. alkalmából II. – a Rosetta-program mérnökei

389

Az űrkutatás világtörténetében egyedülálló magyar mérnöki teljesítmény, az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondája leszállóegységén megépült műszerek elkészítése során végzett, kiemelkedő munkája elismeréseként megosztva kapta Apáthy István, Balázs András és Bánfalvi Antal a magyar állam legmagasabb tudományos kitüntetését.

Magyarország köztársasági elnöke – a kormány előterjesztésére – nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából Széchenyi-díjakat adományozott. 2015-ben a díjat megosztva kapta az űrkutatás világtörténetében egyedülálló magyar mérnöki teljesítmény, az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondája leszállóegységén megépült műszerek elkészítése során végzett, kiemelkedő munkája elismeréseként:

APÁTHY ISTVÁN állami díjas villamosmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpontjának külső műszaki szakértője,

BALÁZS ANDRÁS villamosmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontjának tudományos munkatársa,

BÁNFALVI ANTAL villamosmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszéke egyetemi doktora.

Az idén egyébként  tizenheten kapták meg a legmagasabb magyar állami tudományos kitüntetést, a Széchenyi-díjat.

A Széchenyi-díjról tudni kell, hogy az Országgyűlés 1990. január 25-én döntött arról, hogy a korábbi Állami Díj helyett Széchenyi-díj adományozható annak, „aki a tudományok, a műszaki alkotások, a kutatás, a műszaki fejlesztés, a gyógyítás, az oktatás-nevelés terén kivételesen magas színvonalú, példaértékű, nemzetközileg is elismert eredményt ér el”. A kitüntetettek személyére – az e célra létrehozott bizottság ajánlása alapján – a kormány tesz javaslatot a köztársasági elnöknek. A Széchenyi-díjat a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából az államfő adja át. A Széchenyi-díjnak két fokozata van: a nagydíj és a díj. Nagydíjat eddig öt alkalommal adományoztak.

20150316_rosetta_philae_magyar_fejlesztok_allami_kituntetese_1
A 2015. március 15-i nemzeti ünnep alkalmából három űrkutató megosztva kapta a Széchenyi-díjat: Bánfalvi Antal, Balázs András és Apáthy István az Országházban megtartott díjátadó ünnepség után (balról jobbra) (kép: MTI/Kosztics Szilárd, valamint M1 Híradó, hirado.hu).

Apáthy István egyebek mellett a Nemzetközi Űrállomáson 11 éve óta folyamatosan működő második generációs “Pille” dózismérő főkonstruktőre. Több mint  30 évvel ezelőtt az akkori MTA KFKI AEKI-ban a vezetésével készültek a töltött részecskék detektálására szolgáló spektrométerek a Vénusz és a Halley-üstökös tanulmányozására indított Vega-űrszondák fedélzetére, utóbbi fejlesztésért 1986-ban Apáthy István Állami-díjban részesült. Bizonyos értelemben ennek folytatása volt a Rosetta-programban való részvétel. Az űrszonda leszállóegysége, a Philae számára készített egyik műszer, a ROMAP műszercsomag SPM (Simple Plasma Monitor) plazmadetektorának főkonstruktőre, amelyik sikeresen működött és jelenleg is az üstökös felszínén van. Húszéves munka eredményéről van szó, hiszen a fejlesztések egy évtizeddel a Rosetta 2004-es startja előtt kezdődtek.

Balázs András az 1980-as években tevékenyen részt vett a VEGA Halley-üstökös program televíziós képfelvevő rendszerének kifejlesztésében az akkori MTA KFKI RMKI Űrtechnikai Osztályán, a Phobosz Mars-programban, a NASA Cassini Szaturnusz-programjában, majd pedig az ESA Rosetta üstökösszonda leszállóegysége berendezései tervezésében és elkészítésében. A leszállóegység, a Philae agyát, a központi vezérlő és adatgyűjtő számítógépét az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézet kutatói az SGF Kft.-vel (Space and Ground Facility Ltd.) közösen fejlesztették ki.

Bánfalvi Antal villamosmérnök és tudományos munkatárs az Energiaellátó Rendszerek Laboratórium vezetője a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékén az “Űrtechnológia”, “Űrtechnológia a gyakorlatban”, valamint “Űrtechnológia laboratórium” tantárgyak oktatásában előadóként vesz részt és egyben az Űrkutató Csoport egyik alapító tagja. Fejlesztő mérnökként tevékenyen részt vett a Rosetta Philae leszállóegységének a tanszéken kifejlesztett és elkészített berendezéseinek létrehozásában.

20150316_rosetta_philae_magyar_fejlesztok_allami_kituntetese_2
Az ESA Rosetta űrszondája Philae leszállóegységének műszerei (ESA Rosetta Philae).

A Philae tíz leszálló műszere, a keringő egység tizenegy tudományos műszere tervezéséhez, fejlesztéséhez, valamint megépítéséhez magyar szakemberek a következőkkel járultak hozzá:

KFKI RMKI (MTA Wigner FK) és SGF Kft: a Philae leszállóegység hibatűrő fedélzeti vezérlő és adatgyűjtő számítógépének (CDMS) fejlesztése,

KFKI RMKI (MTA Wigner FK): öt különböző mérőberendezést tartalmazó plazma-mérőrendszer (RPC) fejlesztésében való részvétel, amely a Rosetta orbiter műszere,

KFKI AEKI (MTA EK): a Philae leszállóegység két tudományos műszerének tervezése és elkészítése (SESAME-DIM pordetektor és ROMAP-SPM plazmadetektor),

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: Philae leszállóegység fedélzeti energiaellátó és -elosztó rendszer (PSS) tervezése.

A következő képeken a Rosetta Philae leszállóegysége magyar fővállalkozásban készült berendezései és műszerei közül mutatunk be néhányat.

20150316_rosetta_philae_magyar_fejlesztok_allami_kituntetese_3
A Philae leszállóegység energiaellátó rendszerét a BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszéken működő Űrkutató Csoport készítette (Forrás: BME).
20150316_rosetta_philae_magyar_fejlesztok_allami_kituntetese_4
Az MTA Wigner Kutatóközpont és az SGF Kft által a Philaéhez készített fedélzeti számítógép és adatgyűjtő (CDMS) műszaki példánya (Forrás: SGF Kft: Space and Ground Facilities Ltd.).
20150316_rosetta_philae_magyar_fejlesztok_allami_kituntetese_5
A leszállóegységen lévő ROMAP műszer mérőfeje, a kísérletcsomagba tartozó SPM töltöttrészecske-monitor nagyfeszültségű egységét az MTA EK-ban készítették (Forrás: MTA EK és Technische Universität Braunschweig).

A Rosetta leszállóegysége kalandos leszállása és “pattogása” ellenére végül is simán landolt a 67P/Churyumov-Gerasimenko-üstökös magjának felszínén 2014. november 12-én. A Philae mintegy hatvan órán át tartó eddigi felszíni működése sikeresnek tekinthető. November 15-én a lander energiaellátó rendszere lemerült, de előtte még minden mérési adatot le tudott küldeni a Földre. Ezután hibernált állapotba került, ami nem zárja ki, hogy néhány hónap múlva, amikor elegendő napfény jut a napelemeire, feléled és folytathatja az üstökösmag felszíni vizsgálatát.

Érdemes megjegyezni, hogy minden magyar közreműködéssel készült műszer és berendezés, köztük a meghatározó magyar közreműködéssel épült energiaellátó rendszer és a hibatoleráns fedélzeti adatgyűjtő számítógép is jól működött.

20150316_rosetta_philae_magyar_fejlesztok_allami_kituntetese_6
Művész elképzelése arról, hogyan közeledik a Rosetta Philae leszállóegysége az üstökösmag felszínéhez (ESA Rosetta Philae).

Végezetül gratulálunk a kitüntetéshez és további eredményes tudományos és műszaki kutató-fejlesztő munkát, valamint jó egészséget kívánunk!

Források:

Kapcsolódó internetes oldalak:

Hozzászólás

hozzászólás