Az űrkutatás világtörténetében egyedülálló magyar mérnöki teljesítmény, az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondája leszállóegységén megépült műszerek elkészítése során végzett, kiemelkedő munkája elismeréseként megosztva kapta Apáthy István, Balázs András és Bánfalvi Antal a magyar állam legmagasabb tudományos kitüntetését.
Magyarország köztársasági elnöke – a kormány előterjesztésére – nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából Széchenyi-díjakat adományozott. 2015-ben a díjat megosztva kapta az űrkutatás világtörténetében egyedülálló magyar mérnöki teljesítmény, az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondája leszállóegységén megépült műszerek elkészítése során végzett, kiemelkedő munkája elismeréseként:
APÁTHY ISTVÁN állami díjas villamosmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpontjának külső műszaki szakértője,
BALÁZS ANDRÁS villamosmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontjának tudományos munkatársa,
BÁNFALVI ANTAL villamosmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszéke egyetemi doktora.
Az idén egyébként tizenheten kapták meg a legmagasabb magyar állami tudományos kitüntetést, a Széchenyi-díjat.
A Széchenyi-díjról tudni kell, hogy az Országgyűlés 1990. január 25-én döntött arról, hogy a korábbi Állami Díj helyett Széchenyi-díj adományozható annak, „aki a tudományok, a műszaki alkotások, a kutatás, a műszaki fejlesztés, a gyógyítás, az oktatás-nevelés terén kivételesen magas színvonalú, példaértékű, nemzetközileg is elismert eredményt ér el”. A kitüntetettek személyére – az e célra létrehozott bizottság ajánlása alapján – a kormány tesz javaslatot a köztársasági elnöknek. A Széchenyi-díjat a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából az államfő adja át. A Széchenyi-díjnak két fokozata van: a nagydíj és a díj. Nagydíjat eddig öt alkalommal adományoztak.
Apáthy István egyebek mellett a Nemzetközi Űrállomáson 11 éve óta folyamatosan működő második generációs „Pille” dózismérő főkonstruktőre. Több mint 30 évvel ezelőtt az akkori MTA KFKI AEKI-ban a vezetésével készültek a töltött részecskék detektálására szolgáló spektrométerek a Vénusz és a Halley-üstökös tanulmányozására indított Vega-űrszondák fedélzetére, utóbbi fejlesztésért 1986-ban Apáthy István Állami-díjban részesült. Bizonyos értelemben ennek folytatása volt a Rosetta-programban való részvétel. Az űrszonda leszállóegysége, a Philae számára készített egyik műszer, a ROMAP műszercsomag SPM (Simple Plasma Monitor) plazmadetektorának főkonstruktőre, amelyik sikeresen működött és jelenleg is az üstökös felszínén van. Húszéves munka eredményéről van szó, hiszen a fejlesztések egy évtizeddel a Rosetta 2004-es startja előtt kezdődtek.
Balázs András az 1980-as években tevékenyen részt vett a VEGA Halley-üstökös program televíziós képfelvevő rendszerének kifejlesztésében az akkori MTA KFKI RMKI Űrtechnikai Osztályán, a Phobosz Mars-programban, a NASA Cassini Szaturnusz-programjában, majd pedig az ESA Rosetta üstökösszonda leszállóegysége berendezései tervezésében és elkészítésében. A leszállóegység, a Philae agyát, a központi vezérlő és adatgyűjtő számítógépét az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézet kutatói az SGF Kft.-vel (Space and Ground Facility Ltd.) közösen fejlesztették ki.
Bánfalvi Antal villamosmérnök és tudományos munkatárs az Energiaellátó Rendszerek Laboratórium vezetője a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékén az „Űrtechnológia”, „Űrtechnológia a gyakorlatban”, valamint „Űrtechnológia laboratórium” tantárgyak oktatásában előadóként vesz részt és egyben az Űrkutató Csoport egyik alapító tagja. Fejlesztő mérnökként tevékenyen részt vett a Rosetta Philae leszállóegységének a tanszéken kifejlesztett és elkészített berendezéseinek létrehozásában.
A Philae tíz leszálló műszere, a keringő egység tizenegy tudományos műszere tervezéséhez, fejlesztéséhez, valamint megépítéséhez magyar szakemberek a következőkkel járultak hozzá:
KFKI RMKI (MTA Wigner FK) és SGF Kft: a Philae leszállóegység hibatűrő fedélzeti vezérlő és adatgyűjtő számítógépének (CDMS) fejlesztése,
KFKI RMKI (MTA Wigner FK): öt különböző mérőberendezést tartalmazó plazma-mérőrendszer (RPC) fejlesztésében való részvétel, amely a Rosetta orbiter műszere,
KFKI AEKI (MTA EK): a Philae leszállóegység két tudományos műszerének tervezése és elkészítése (SESAME-DIM pordetektor és ROMAP-SPM plazmadetektor),
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: Philae leszállóegység fedélzeti energiaellátó és -elosztó rendszer (PSS) tervezése.
A következő képeken a Rosetta Philae leszállóegysége magyar fővállalkozásban készült berendezései és műszerei közül mutatunk be néhányat.
A Rosetta leszállóegysége kalandos leszállása és „pattogása” ellenére végül is simán landolt a 67P/Churyumov-Gerasimenko-üstökös magjának felszínén 2014. november 12-én. A Philae mintegy hatvan órán át tartó eddigi felszíni működése sikeresnek tekinthető. November 15-én a lander energiaellátó rendszere lemerült, de előtte még minden mérési adatot le tudott küldeni a Földre. Ezután hibernált állapotba került, ami nem zárja ki, hogy néhány hónap múlva, amikor elegendő napfény jut a napelemeire, feléled és folytathatja az üstökösmag felszíni vizsgálatát.
Érdemes megjegyezni, hogy minden magyar közreműködéssel készült műszer és berendezés, köztük a meghatározó magyar közreműködéssel épült energiaellátó rendszer és a hibatoleráns fedélzeti adatgyűjtő számítógép is jól működött.
Végezetül gratulálunk a kitüntetéshez és további eredményes tudományos és műszaki kutató-fejlesztő munkát, valamint jó egészséget kívánunk!
Források:
- A Széchenyi-díj 2015. kitüntetettjei – 2015. március 15. (2015.03.15.)
- A Széchenyi-díj 2015. évi kitüntetettjei (2015.03.15.)
- Átadták a Széchenyi-díjakat (Az MTA hírei, 2015.03.15.)
- Széchenyi-díjasok – 2015 (National Geographic Magyarország, 2015.03.16.)
Kapcsolódó internetes oldalak:
- Széchenyi-díj (Wikipedia magyar nyelven)
- Széchenyi-díjas magyar űrkutatók (Űrvilág, 2015.03.15.)
- BME VIK Űrkutató Csoport
- A BME VIK űrkutatói a Philae leszállóegység tervezésének kulcsszereplői (BME, 2014.11.10.)
- Száz kilométerre az üstököstől: a Rosetta űrszonda már gyűjti az adatokat a landoláshoz (Az MTA hírei, 2014.08.15.)
- Sikeresen befejeződött a Rosetta űrszonda új, magyar fejlesztésű szoftverének tesztelése (Az MTA hírei, 2014.05.12.)
- Jelentős részt vállaltak akadémiai kutatók a Rosetta űrszonda fejlesztésében (Az MTA hírei, 2014.01.23.)
- Magyar műszerek vezérlik a Rosetta leszállóegységét (Az MTA hírei, 2004.03.03.)
- Rosetta-hírek I.: hogyan pattogott a Philae?
- A Philae a kalandos leszállás után “képeslapot” küldött az üstökösmag felszínéről
- Simán leszállt a Philae az üstökösön – európai és egyben magyar űrsiker is!
- Agilkia – ez lett a Rosetta leszállóhelyének új elnevezése
- A Rosetta űrszonda feléledt és hazaszólt
- Ébredj, Rosetta!
