Az univerzum még mindig egy nagy rejtély. Azt már tudjuk, hogy körülbelül
5%-a miből tevődik össze, azonban a maradék egyszerűen ismeretlen. A kutatók
addig eljutottak, hogy egy jelentősebb része, körülbelül 23%-a olyan eddig
ismeretlen anyagokból áll össze, melyet eddig még senki sem fejtett meg, ezért
nem ismerjük az összetételét. A maradék mintegy 72%-a az univerzumnak egy még
ennél is titokzatosabb dologból áll, melyet sokan sötét energiának hívnak.
Jan Conrad (Syskium, Stockholmi Egyetem) és Maja Llena Garde (Oskar Klein
Center for Cosmoparticle Physics) kutatócsoportja hatalmas lépést tett előre
a sötét anyag megtalálásában egy új, az eddigieknél sokkal megbízhatóbb
módszer segítségével, amellyel olyan elméleti modelleket is kizártak,
melyeket korábban sokan alapvetőnek tekintettek a sötét anyag
kutatásában.
A sötét anyagot nem láthatjuk, mert nincs reakcióban
azzal az anyaggal, amit mi ismerünk, illetve fényt sem bocsájt ki. De azt
meg tudjuk állapítani, hogy befolyásolja az általunk ismert anyagot.
Láthatjuk, hogy ahogy a galaxisok forognak, azt valami olyan
láthatatlan„erő” befolyásolja, aminek hatalmas tömege van. Azt is látjuk,
hogy a gázok a galaxis csomókban nem úgy mozognak, mint ahogy kellene
abban az esetben, ha kizárólag a látható anyag lenne jelen
bennük.
Conrad elmondta, hogy nem az a kérdés hogy a sötét anyag ott
van-e, hiszen azt már tudjuk. A kérdés csupán az, hogy mi is ez pontosan.
Sok elméleti modellt dolgoztak ki korábban annak meghatározására, hogy
melyek azok a részecskék, amik megfelelnek a sötét anyagként való
azonosítás feltételeinek, ugyanakkor további kísérletek szükségesek annak
eldöntéséhez, hogy ezekből a modellekből bármelyik is hibátlan-e. Mivel
maga a sötét anyag láthatatlan, ezért csak a nyomait észlelhetjük. Ennek
egyik módja, hogy rendkívüli nagy energiával rendelkező fényt, az
úgynevezett gamma-sugárzást figyeljük meg.
A műholdas Fermi Large
Area Telescope (FLAT) segítségével lehetővé vált, hogy a kutatók a gamma
sugárzást és ezáltal a sötét anyag nyomait keressék. Megvizsgálták több
törpe galaxis gamma sugárzását is. Ezek a galaxisok többnyire kicsik és
fénytelenek, de rendkívül tömörek, tehát úgy tűnik nagyrészt sötét
anyagot tartalmazhatnak. Sajnos eddig nem sikerült a sötét anyag
gamma-jelét detektálni, de a tudósok kétségtelenül egyre közelebb
jutnak a megoldáshoz. Maja Llena Garde elmondása szerint az új
módszerük segítségével sok törpegalaxist néznek meg egy időben és a
megfigyeléseket új módon kombinálják egymással.
A Hubble űrteleszkóp egy korábbi felvétele a sötét anyag
feltérképezéséről (forrás: NASA/ESA)
Ez egy igazán nagy
előrelépést jelent a sötét anyag kutatásában. Lars Bergström, az Oskar Klein
Center igazgatója és munkatársa Joakim Edsjö már több mint tíz éve
tanulmányozzák ezeket az elméleti folyamatokat, de úgy gondolják ez az első
olyan alkalom, hogy fontos kísérleti áttörést értek el.
Forrás: http://www.sciencedaily.com/releases/2011/10/111031081920.htm