A galaxisunk legidősebb csillagai a Tejútrendszer külső területein találhatóak. Csillagászok azonban valami szokatlanra bukkantak az égi nyugdíjas közösségben: fiatal csillagok egy csoportjára. Ennél is meglepőbb, hogy a spektrálanalízisük alapján ezek az újszülött csillagok extragalaktikus eredetűek. Úgy tűnik, hogy nem a Tejútrendszer, hanem két közeli törpegalaxis, a Magellán-felhők anyagából keletkeztek. Ez a két galaxis ütköző pályán mozog velünk; a felfedezés alapján pedig arra következtethetünk, hogy a galaxisokból kiáramló gázáram fele olyan messzire van a Tejútrendszerbe ütközéstől, mint korábban gondolták.
Az újonnan felfedezett csillagok új információkat szolgáltathatnak a Tejútrendszer keletkezéséről – például megmondhatják, összeütköztünk-e már a múltban a Magellán-felhőkkel. Price-Whelan és kutató kollégái január 8-án számoltak be eredményeikről az Amerikai Csillagászati Társaság gyűlésén, felfedezésüket december 5-én, a követő spektroszkópiai analízisük eredményeit pedig december 16-án publikálták az Astrophysical Journal tudományos folyóiratban.
Nem egyszerű feladat csillaghalmazokat azonosítani, a galaxisunk ugyanis telis-tele van csillagokkal. Egyesek az égbolton közelinek tűnnek, de valójában merőben más távolságokban vannak a Földünktől. Más csillagok ideiglenesen közel kerülhetnek egymáshoz, miközben ellenkező irányba mozognak. Annak a megállapításához, hogy mely csillagok tartoznak valóban egy halmazhoz, számos precíz mérésre van szükség. Price-Whelan a Gaia űrszonda legutóbbi adataival dolgozott, amely kimérte és katalogizálta 1,7 milliárd csillag távolságát és mozgását.
A Gaia adatai között az Univerzumban ritka, nagyon kék csillagokat keresett, és velük együtt mozgó csillagcsoportokat azonosított be. Miután már ismert csillaghalmazokkal összevetette eredményeit, egyetlen halmaz megmaradt. Az újonnan felfedezett csoportosulás relatíve fiatal, 117 millió éves, a Tejútrendszer távoli külső területein található – jóval messzebb, mint bármilyen ismert fiatal csillag a galaxisunkban, melyek tipikusan a korongban helyezkednek el.
A halmaz a Magellán-áramlat nevet viselő gázáram mellett helyezkedik el, amely a Nagy és Kis Magellán-felhők külső széléből a Tejútrendszer felé nyúlik. Az áramban levő gáz fémekben szegény (a csillagászatban a hidrogénen és héliumon kívül minden más elemet fémnek nevezünk), a Tejútrendszer külső területeit kitöltő gázzal ellentétben. David Niever a halmazban levő 27 csillag fémességének analízisét elvégezve hasonló eredményre jutott; csakúgy mint a Magellán-áramlat, a csillagok is kevés fémet tartalmaznak.
A kutatók elmélete szerint a halmaz kialakulását az okozta, hogy a Magellán-áramlatban levő gáz áthaladt a Tejútrendszert körülvevő gázokon. A mozgás következtében a Magellán-áramlatot alkotó gáz a közegellenállás miatt összenyomódott. Ez a Tejútrendszer gravitációs vonzásából eredő húzóerejével összekombinálva eléggé összenyomta a gázt a csillagkeletkezés beindulásához. Idővel pedig a csillagok megelőzve az őket körülvevő gázrészecskéket, a Tejútrendszer részévé váltak.
A halmaz jelenléte különleges mérésekre ad lehetőséget. A gáz Földtől mért távolságának meghatározása bonyolult és pontatlan, így eddig nem voltunk biztosak abban, milyen messze van a Magellán-áramlat a Tejútrendszer elérésétől. A csillagok távolságát azonban ehhez képest triviális feladat meghatározni. A halmaz csillagainak jelenlegi pozícióját és mozgását felhasználva valószínűsíthetően a Magellán-áramlat 90 000 fényévnyire található a galaxisunktól. Ez körülbelül a fele annak, amit korábban gondoltak.
Nidever elmondása szerint, ha a Magellán-áramlat közelebb van, különösen a kinyúló gázárama, akkor hamarabb beépülhet a galaxisunkba, mint hittük. Idővel majd ebből a gázból új csillagok fognak keletkezni a Tejútrendszer korongjában, az extra anyag segítségével pedig galaxisunk tovább fejlődhet és hozhat létre új csillagokat. A Magellán-áramlat pontosított távolságával javíthatóak a Magellán-felhők modelljei is, hogy merről jöttek és merre tartanak. Talán eldőlhet az a vita is, hogy áthaladtak-e már korábban a Tejútrendszeren – ha ezt sikerül megválaszolni, jobban fogjuk érteni a galaxisunk történetét és tulajdonságait is.
Forrás: phys.org