Megkezdte a kozmikus sugárzás eredetének kutatását az új kínai obszervatórium

4870

Megkezdődött a nagy energiájú kozmikus sugarak (a Földre záporozó, Naprendszeren kívülről származó részecskék) eredetének kutatása Kínában. A Large High Altitude Air Shower Observatory (LHAASO) nyitóceremóniáját április 26-án tartották, 3 héttel azután, hogy a létesítményben elindultak az első megfigyelések.

A kozmikus sugárzás szubatomi részecskékből áll, mint a protonok, vagy atommagok, melyek szinte fénysebességgel képesek közlekedni az űrben. Számos különféle esemény, például szupernóva-robbanások során létrejöhetnek, de a legnagyobb energiájú részecskék, az ultranagy energiájú kozmikus sugarak eredete máig nem tisztázott. Ennek egyik oka, hogy a töltött kozmikus sugarak lepattannak a Föld mágneses teréről, így nehéz követni az útjukat.

Megkezdődtek az ultranagy energiájú gamma-sugarak mérései a tibeti fennsíkon fekvő, Large High Altitude Air Shower Observatory épületében. (Xinhua/Alamy)

Az LHAASO indirekt módon közelíti a problémát. Több mint 4,4 km-rel a tengerszint felett, a szecsuáni Daochengben, a tibeti fennsík keleti részén levő obszervatórium a sugárzás egy másik formáját, a nagy energiájú gamma-sugarakat méri. Kutatók úgy vélik, hogy ezek forrásai megegyeznek a kozmikus sugarakéval, de mivel a gamma-sugarak elektromágneses hullámok, nem pedig töltött részecskék, egyenes vonalban közlekednek és egyszerűbb őket megfigyelni. A gamma-sugarak útját követve tehát kozmikus sugárzás forrásaira lelhetnek.

Számos forrás ismert, melyek gamma-sugárzást bocsátanak ki, például a 100 MeV-nál nagyobb energián is megfigyelt aktív galaxismagok, más néven blazárok – de ezek közül, bár vannak jelei, egyiknél sem erősítették meg, hogy kozmikus sugarak forrásai is lennének.

Az LHAASO négy detektora lesz az első, mely ultranagy energiájú gamma-sugarakat mér 1015 eV tartományban. A Föld atmoszférájának felső rétege elnyeli ezeket a sugarakat, melyek a folyamat során kisebb energiájú részecskékből álló részecskezáport váltanak ki. Az obszervatórium jelentős tengerszint feletti magasságának köszönhetően képes lesz megfigyelni ezen részecskéket, még mielőtt a légkört alkotó atomokkal és molekulákkal kölcsönhatva jóval kisebb energiájú részecskékké bomlanának.

A kozmikus sugarak összetevőinek jobb megértése révén megtudhatjuk, mi építi fel a távoli galaxisokat, valamint hogy milyen folyamatok képesek óriási energiákra felgyorsítani a részecskéket. Az LHAASO-t a pekingi Institute of High Energy Physics kutatóközpont működteti és a tervek szerint 2021-re válik majd teljesen működőképessé.

Forrás: Nature

Hozzászólás

hozzászólás