Meglepetés a forgó galaxisok világából

6323

Egy friss tanulmány szerint a koronggal rendelkező galaxisok mindegyike ~1 milliárd év alatt tesz meg egy fordulatot. Nem számít sem a mérete, sem a tömege, és az sem, hogy egy hatalmas spirálgalaxisról van-e szó, vagy (egy diszkoszhoz hasonlítható) törpe irregulárisról. Mindegyiknek 1 milliárd évre van szüksége egy teljes fordulat megtételéhez.

Az NGC 1232 spirálgalaxis és kísérője (jobbra), az NGC 1232A szatellita törpegalaxis. Ha igaz amit a tanulmányban állítanak, akkor mindkettő ugyanannyi idő alatt fordul körbe. Forrás: FORS/8.2-meter VLT Antu/ESO

“Természetesen nem egy svájci óra pontosságával” – nyilatkozta Gerhardt Meurer, az ICRAR (International Centre for Radio Astronomy Research) csillagásza. “Függetlenül attól, hogy egy galaxis nagy-e vagy kicsi, ha leülsz a forgó korongja külső szélén, akkor körülbelül 1 milliárd évig tart, hogy körbeérj.”

“A galaxisok ilyen szabályszerűségeinek felismerése segít nekünk abban, hogy jobban megértsük a működési mechanizmusaikat. Nem találtunk olyat, hogy a sűrűbb és nagyobb tömegű galaxis gyorsabban forduljon körbe, mint a kisebb tömegű társa.” A kutatók az egészen kicsi törpe irregulárisaktól a nagy tömegű spirálgalaxisokig sokféle típust vizsgáltak. A semleges hidrogéngáz 21 cm-es rádióvonalának radiális sebességét határozták meg a galaxisok korongjainak külső szélén.

A vizsgált galaxisokat a méretük és forgási sebességük szerint több mint 30 csoportra osztották. A radiális sebesség mérésekkel a kutatók képesek voltak kiszámítani a galaxisok forgási periódusát. Arra jutottak, hogy a korongok külső pereme minden esetben durván egymilliárd év alatt tesz meg egy teljes fordulatot. Ugyanakkor azt is megjegyezték, hogy még további kutatások szükségesek a forgási periódus megerősítéséhez, mely egy egyetemes jellemzője lehet a korongos galaxisoknak.

Az elméleti modellek alapján arra is számítottak, hogy a galaxisok szélein csak gázfelhőket, illetve kis számú fiatal csillagot találnak. Ehhez képest jelentős számban azonosítottak a vártnál jóval idősebb csillagokat is.

“Ez egy nagyon fontos felfedezés, hiszen azzal, hogy tudjuk hol érnek véget a galaxisok, limitálhatjuk a megfigyeléseinket, nagyon sok értékes munkaórát és számítógépes kapacitást megspórolva ezáltal. Továbbá megtudtuk, hogy a galaxisok forgási ideje nagyjából 1 milliárd év, és a peremvidékeik fiatal és idős csillagok, valamint  csillagközi gáz elegyéből állnak.”

Az elkövetkező új generációs rádiótávcsövek – mint a Square Kilometer Array (SKA) – óriási mennyiségű adatot fognak előállítani. Pusztán azzal, hogy tudjuk, hol van egy galaxis széle, rengeteg időt tudunk megspórolni, illetve sokkal hamarabb leszünk képesek a nyers adatokat tudományos eredményekre változtatni.

“Amikor a SKA a következő évtizedben megkezdi a működését, – a hatalmas mennyiségű adat feldolgozásához – annyi segítségre lesz szükségünk, amennyi csak lehetséges. Galaxisok milliárdjait akarjuk tanulmányozni és ezekkel az új teleszkópokkal ez hamarosan elérhetővé is válik.”

Forrás: astronomy.com

Szakcikk: academic.oup.com/mnras

Videó: animáció két galaxis azonos idejű körbefordulásáról (forrás: icrar.org)

Hozzászólás

hozzászólás