A Szegedi Tudományegyetem és az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete összefogásával 1997-ben indított kisbolygó-megfigyelési program
keretében már majd’ hatszáz aszteroidát sikerült felfedezni. Ezek
jó részét a Konkoly Obszervatórium piszkés-tetői állomásának 60 cm-es
Schmidt-távcsövével találták az egyetem kutatói és hallgatói. December 2-án, a korábbi hírünkben már említett Zselic és Hortobágy nevű kisbolygók mellett hat másik piszkés-tetői felfedezés névjavaslatát is elfogadta a Nemzetközi Csillagászati Unió.
(75555) Wonaszek = 1999 YW14
A program korai időszakában, 1999. december 31-én (fél órával éjfél előtt) fedezte fel Sárneczky Krisztián és Kiss László. A két másik aszteroidával egy képen megtalált 19,1 magnitúdós kisbolygót január végén és február elején sikerült újra megfigyelni. Az égitestet 2002-ben találták meg újra a
LINEAR
program felvételein, majd a 2003/2004-es láthatóság után meg is kapta a 75555-ös sorszámot. A kisbolygóöv belső részén, 2,468 CsE átlagos távolságban keringő, 2-3 km-es égitestet a fájóan rövid életpályát befutó Wonaszek Antal (1871-1902) csillagászról nevezték el, aki 1897-től haláláig a Kiskartali Csillagvizsgáló igazgatója volt, valamint több gimnáziumban is tanított. Főként bolygó-megfigyelésekkel foglalkozott, a Jupiter sávjainak periodikus változásait és a Szaturnusz gyűrűinek alakváltozásait kutatta. Nap, Hold és üstökös-megfigyeléseket is folytatott.
(86196) Specula = 1999 SC10
Sárneczky Krisztián és Kiss László fedezte fel 1999. szeptember 24-én este, a (1865) Cerberus nevű földközeli kisbolygó fotometriai megfigyelése közben. A 18,4 magnitúdós égitestet december 31-ig sikerült követni, majd 2001-ben amerikai automata programok felvételein újra megtalálták. Ezt követően már csak a sorszámozáshoz szükséges további két szembenállás megfigyeléseit kellett összegyűjteni, amit 2003-ban és 2004-ben sikerült is megtenni. Ezt követően kapta meg sorszámát ez a 7-8 km átmérőjű szikla, amely a kisbolygóöv külső részén (a=3,128 CsE), meglehetősen nagy, 16 fokos hajlású pályán 5,53 év alatt járja körül a Napot. Az ideiglenes jelölés SC betűi miatt jött az ötlet, hogy az Egri Csillagásztorony régies nevének nyomán Specula névre kereszteljük a kisbolygót.
Az Egri Csillagásztorony
(89973) Aranyjános = 2002 RR117
Az apró, 1-2 km átmérőjű égitestet Sárneczky Krisztián fedezte fel 2002. szeptember 8-án. A 20,5 magnitúdós égitestet halványsága miatt csak két további éjszaka sikerült megfigyelni, de 2003 nyarán a NEAT archívumában számos felvételt találtunk 2002 szeptembere és decembere közötti időszakból. Végül 2004 tavaszán a LINEAR újra megtalálta a kisbolygót. Mivel 2001-es, később pedig 1991-es megfigyelések is előkerültek, a 3,29 éves keringési idejű égitest 2004-ben megkaphatta a 89973-as sorszámot. Úgy gondoljuk, nincs olyan magyar ember, akinek be kéne mutatnunk a hazai irodalom egyik legnagyobbikát, a legnagyobb szókincsűnek tartott magyar költőt, a nemzeti klasszicizmus vezéralakját.
Arany János (1817-1882)
(90370) Jókaimór = 2003 NY5
Sárneczky Krisztián és Sipőcz Brigitta észlelte elsőként 2003. július 7-én hajnalban direkt kisbolygókeresés közben. A 20,5 magnitúdós kisbolygót három további éjszaka, majd augusztus és szeptember hónapokban is sikerült megfigyelniük, így viszonylag hamar eldőlt, hogy magyar felfedezésű lesz. Mivel hamarosan három korábbi, 1998 és 2002 közötti szembenállásról is előkerültek felvételek, a 2004-es oppozíció után megkapta sorszámát. A magyar romantika legjelesebb írójáról elnevezett kisbolygó 5,54 év alatt kerüli meg a Napot, átlagos naptávolsága 3,129 CsE, átmérője pedig 4-5 km lehet. Talán kevesen tudják, de Jókainak volt egy 8 cm-es távcsöve, mellyel rendszeresen kémlelte a csillagokat.
Jókai Mór (1825-1904)
(114987) Tittel = 2003 QW68
Sárneczky Krisztián és Sipőcz Brigitta fedezte fel 2003. augusztus 26-án hajnalban, de később 24-ei és 25-ei felvételeiken is megtalálták az erősen változó fényességű, 19,5-20,5 magnitúdós kisbolygó nyomát. Miután szeptemberben is sikerült megfigyelni, a pontosabb pályaelemek alapján 1996-ból és 2001-ből is előkerült néhány megfigyelés, majd két újabb szembenállás után, 2005-ben megkapta sorszámát. A 4-5 km átmérőjű égitest 5,57 év alatt kerüli meg a Napot, pályahajlása az ekliptika síkjához csak 2,5 fok. Tittel Pál csillagász, római katolikus pap, az Egri Érseki Csillagvizsgáló, majd a Gellérthegyi Csillagvizsgáló igazgatója volt. Fiatal korában Gauss tanítványaként kisbolygók pályaszámításával is foglalkozott, de észlelt a Párizsi Királyi Obszervatóriumban, és Angliában találkozott William Herschel-lel is. Tittel társasági ember volt, így igazgatósága alatt a Gellért-hegy a magyar szellemi élet kiválóságainak rendszeres találkozóhelye lett. Ő volt az első matematikus, akit a Magyar Tudományos Akadémia a tagjai közé választott (1830). Ő volt a Tudós Társaság első halottja, Vörösmarty Mihály 1831. augusztus 27-én írott, Tittel halálakor című versében búcsúzott el tőle. A kisbolygó felfedezése Tittel halálának 172. évfordulóján történt.
Tittel Pál (1784-1831)
(115885) Ganz = 2003 VL1
Ezt is Sárneczky Krisztián és Sipőcz Brigitta fedezte fel 2003. november 6-án hajnalban, három nappal telehold előtt. Az első felfedező születésnapján talált 19,5 magnitúdós égitest felfedezését három nappal később, a teljes holdfogyatkozás alatt beállt sötétség idején sikerült megerősíteni, majd november 12-én is sikerült pár megfigyelést végezni róla. Mivel december végéig sikerült követni, három korábbi, 1998 és 2001 közötti szembenállás idejéről is előkerültek észlelések, majd a 2005-ös oppozíció után sorszámát is megkaphatta. Az 1-2 km átmérőjű aszteroida 3,60 év alatt kerüli meg a Napot, átlagos naptávolsága 2,349 CsE, pályahajlása 7,52 fok. Nevét a svájci születésű Ganz Ábráhám (1814-1867) vasöntőmester, gyárosról kapta, aki a magyar nehézipar egyik megteremtője volt. Az elnevezést az motiválta, hogy a felfedezés Ganz Ábrahám születésnapján, annak 189. évfordulóján történt.
