Évtizedek óta úgy tanulja mindenki, hogy a Nap körül kilenc bolygó
kering, pedig a csillagászok a Plútó 1930-as megtalálása óta
vitatkoznak azon, hogy a „Naprendszer kakukktojása" bolygó, vagy sem.
Az elmúlt évtized eredményei, a Neptunusz pályáján túl felfedezett
kisbolygóöv és a benne talált egyre nagyobb égitestek miatt azonban nem
lehetett tovább halogatni a döntést: egy évvel ezelőtt a szervezet egy
héttagú bizottságot hozott létre, amelynek az volt a feladata, hogy a
Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) hétfőn kezdődött közgyűlése elé
terjesszen egy olyan javaslatot, amely pontosan definiálja, hogy milyen
égitesteket tekintünk bolygónak. Bár csak augusztus 16-án lehetett
volna nyilvánosságra hozni a javaslatot, a hírek természetesen korábban
kiszivárogtak, meglehetősen nagy nyugtalanságot keltve a csillagászat
iránt érdeklődök körében.
Az első kommentárok szerint a
bizottság az amerikai csillagászok érdekeit tartotta szem előtt, a
"szakmapolitikai korrektség" közepette megfeledkezett a csillagászatban oly
fontos tradíciókról és úgy általában, az IAU az egyik legrosszabb
döntésére készül… A javaslat szerint néhány év múlva akár 20-30 bolygó
is lehet a Naprendszerben, mivel a bolygók határát ott húznák meg, ahol
az égitest összeállásakor a belső hő elegendő a test megolvasztásához
és a gömbszerű alak kialakításához. Ez a határ 5×1020 kg körül van,
így a fő kisbolygóövben található Ceres is bolygó státuszt kapna.
Szintén bolygó lenne a tavaly felfedezett, ideiglenesen Xena névre
keresztelt 2003 UB313, és ami teljesen érthetetlen, a Plútó holdja, a
Charon is! Akkor viszont mi van a többi holddal, például a Föld Holdjával?
Ezen kívül létrehoznák a „plutonok" osztályát is (nem keverendő a
plutínókkal), ahová a 200 évnél hosszabb keringési idejű égitestek
tartoznának, elkülönülve a „klasszikus" bolygóktól. Ekkor a Plútó és
körei mind plutonok lennének. A Ceres viszont klasszikus bolygó?
A Naprendszer 12 bolygója (IAU/Martin Kornmesser)
Az
elképzelés legelfogadhatóbb értelmezése szerint lesznek a bolygószerű
testek (ezek az 5×1020 kg-nál nagyobb tömegű, csillag körül keringő
égitestek), köztük a Ceres, a Plútó, a Xena és még vagy egy tucat,
többnyire Neptunuszon túli égitest, amelyek pontos tömegét még nem
ismerjük, ám meg fogják különböztetni a klasszikus bolygókat a
plutonoktól, amelyek a 200 évnél hosszabb keringési idejű, elnyúlt
pályán járó bolygók lesznek. Salamoni döntés, amely tulajdonképpen
megint kettős státuszban hagyja a Plútót.
Néhány pluton és holdjaik mérete a Földhöz viszonyítva.
Az összes többi
égitest, amely nem éri el a már említett tömeget, a „Naprendszer apró
égitestjei" név alatt fut majd: a főövbeli aszteroidák, a földközeli
aszteroidák, a bolygók trójai aszteroidái, a Kentaurok, a Neptunuszon
túli aszteroidák és az üstökösök. Szándékosan nem használtuk a
kisbolygó szót, mert a terminológia elhagyná a „minor planet"
kifejezést, még a Minor Planet Center nevét is Small Solar System
Bodies Center-re változtatnák.
A javaslatot ezen a héten
vitatják meg a prágai közgyűlésen, majd augusztus 24-én délután mintegy
75 ország 2500 csillagásza leadja szavazatát a kérdésben. Jelenleg úgy
tűnik, hogy a döntés a nagyközönség számára nehezen értelmezhető, a
csillagász közösség számára pedig nehezen elfogadható lesz.
A
prágai szavazástől függetlenül Olvasóink is szavazhatnak a Naprendszer
bolygóiról hírportálunkon. Önök szerint nyolc, kilenc vagy tizenkettő a
bolygók száma? Szavazás: hírportálunk főoldalán!
