Megtalálták a legősibb földi meteoritkrátert

138

Grönland a világ legnagyobb szigete, az egyik legősibb kéregdarab bolygónkon. Sokáig az itt talált 3,5 milliárd éves kőzetek tartották a földi korrekordot, míg nem nyugat-ausztráliai cirkónium-szilikátok elorozták ezt a címet. Egy skandináv, ír és orosz kutatókból álló csoport azonban hosszas munkával visszaszerzett valamit ebből a rekordból, ugyanis három évig tartó munkájuk alapján egy 3 milliárd éves meteoritkráter nyomait vélik megtalálni Nyugat-Grönlandon. Ez egymilliárd évvel idősebb, mint az eddigi rekorder, a dél-afrikai Vredefort-kráter.

 

Az ősi kráter Grönland nyugati partjainál található. A fekete korong a szerkezet mai méretét jelöli, a kör az eredeti átmérőt hivatott szemléltetni. (A. Garde és munkatársai)

A bizonyítás azért tartott ilyen sokáig, mert az elmúlt 3 milliárd évben a különböző környezeti hatások 25 km-nyi anyagot koptattak le, így az eredeti kráter már régen eltűnt a felszínről. Ami azonosítható volt, az a földkéregbe behatoló hatalmas lökéshullám nyomai. Ilyet azonban korábban még senki sem látott, így a vizsgálatok során szívós munkával ki kellett zárni minden olyan egyéb lehetőséget, ami hasonló deformációkat hozhat létre a földkéregben. A 180 ismert földi meteoritkráter harmadát nyersanyagok keresése közben azonosították a különböző bányatársaságok geológusai. Nem volt ez másképp ennél a szerkezetnél sem, melyet a Maniitsoq nevű település közelében található nikkel és platina lelőhelyek vizsgálata közben vett észre Adam A. Garde.

 

A Maniitsoq-struktúra csak a geológusok számára észrevehető, de a 2 milliárd éves Vredefort-kráter egy része szépen mutat az űrfelvételeken.

A repülőgépekről, majd hajókról folytatott kutatásokat helyszíni vizsgálatok követték, melyek alapján lassan sikerült meggyőzni a tanulmány bírálóit, hogy itt valóban egy ősi becsapódás nyomairól van szó. A modellek szerint a jelenleg 100 km átmérőjű Maniitsoq-struktúra eredetileg 500-600 km átmérőjű lehetett, vagyis ez nem csak a legöregebb, de egyben a legnagyobb ismert becsapódás bolygónkon. A becsapódó égitest átmérője 30 km körül lehetett. Ha az esemény a Holdon történik, legalább 1000 km átmérőjű kráter keletkezett volna kísérőnkön, ami szabad szemmel is könnyen megfigyelhető lenne, ahogy a Hold többi sötét színű foltja, melyek szintén ősi mega-becsapódások nyomai.

Hozzászólás

hozzászólás