Földi légkör a Holdon

35

Holdunk kevés illékony anyagot (pl. vizet, nitrogént) tartalmaz, amit a becsapódásos eredet magyaráz. Kísérőnk ugyanis egykor a Föld és egy Mars méretű objektum ütközésekor kirepült törmelékből állt össze. A Föld körül keringő forró törmelék gyorsan elveszítette illékony elemeit, ezért olyan szegény például vízben a Hold. Néhány szakember a holdi regolit mintákban a nitrogén előfordulását és a benne lévő izotópok relatív koncentrációját vizsgálta. Mivel ez az elem nem a kőzetek belsejében, hanem a felszínen fordul elő nagy gyakoriságban, feltehetőleg külső forrásból származik. Utóbbi forrásnak sokáig a napszelet tekintették. Azonban a nitrogén megfigyelt gyakorisága a napszélben mért előfordulásához képest meglepően magas a regolitban. Emellett a 15-ös és 14-es izotópjának aránya változó, közel 30%-os ingadozásokat mutat, ami szintén nehezen magyarázható, ha kizárólag a napszélből származna.

Az egyéb források között szóba került a csillagközi eredet, a Hold belsejéből szivárgó vulkáni gázok, valamint a becsapódó kisbolygók és üstökösök anyaga. Mindezek azonban nehezen illeszthetők a megfigyelésekhez. Sokkal jobb az egyezés, ha feltételezzük: a nitrogén a Föld légköréből származik. Ezzel kapcsolatban viszont az a probléma, hogy bolygónk magnetoszférája nem engedi, hogy az áramló napszél sok nitrogént ragadjon magával és részben a Holdra szállítsa azt.

A regolit felső, finom rétege (NASA nyomán)

A folyamat akkor zajlik elfogadható valószínűséggel, ha bolygónk mágneses tere átmenetileg igen erősen meggyengül. Ekkor a napszél a jelenlegi kb. 10 földsugárnál lényegesen közelebb hatol bolygónkhoz, akár a felszín feletti 500 km-es magasságig is lejut. Az ilyen időszakokban a napszél sok iont ragad magával és kedvező geometriai helyzet esetén lerakja azt a Hold felszínére. Az izotóparány változásait a szakemberek a Föld légköréből és az eredetileg is a napszéllel utazott izotópok lerakódási arányának módosulásából származtatják. Ha a fenti teória igaz, akkor a különböző korú regolit minták alapján durva közelítéssel a Föld globális mágneses terének változását is rekonstruálhatjuk. A modellt könnyen tesztelhetjük majd a Hold túloldaláról származó regolit minta alapján, ahol a fentiek szerint a nitrogén sokkal kisebb arányban fordulhat elő.

Forrás: Nature 2005.08.04.

Hozzászólás

hozzászólás