45 évvel ezelőtt, 1968 karácsonyán a világtörténelemben először emberek repülték körül a Holdat a NASA holdprogramja keretében útnak indított Apollo-8 űrhajó fedélzetén.
Az 1960-as években a két nagyhatalom az űrversenyben az ember holdraszállásának elsőségéért is küzdött egymással. A kérdés az volt, hogy vajon amerikai vagy szovjet űrhajós teszi-e meg az első lépéseket a Hold felszínén. Az 1968-ra már gőzerővel folyó amerikai Apollo holdprogram lépéskényszerbe került, mert olyan hírek érkeztek, hogy küszöbön áll az első szovjet emberes holdexpedíció. Amerika nem akarta elveszteni a „holdversenyt”, ezért az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal, a NASA átalakította az addigi repülési tervet, és 1968 karácsonyára az Apollo-8 küldetéseként emberek Hold körüli repülését tűzte ki célul.
Florida, Kennedy Űrközpont 39-A indítóállás, 1968. december 21. 12:51:00 UTC: az Apollo holdprogram fontos állomásához érkezett. Három űrhajóssal a fedélzetén elindult a Hold felé az Apollo-8 űrhajó. Frank Frederick Borman (sz. 1928) parancsnok, James (Jim) Arthur Lovell (sz. 1928), a parancsnoki modul pilótája és William Alison Anders (sz. 1933) másodpilóta, mint annak idején Kolumbusz és társai, elindultak az ismeretlen és veszélyes útra.
Az első emberek, akik elhagyták a bolygónkat és többször körülrepülték a Holdat az Apollo-8 űrhajóval. Balról jobbra: Frank F. Borman, James (Jim) A. Lovell és William A. Anders (kép: NASA, 1968).
A Föld körüli pályáról a Hold felé vezetőre való áttérési manőverek, a Hold körüli pályára állás, majd a Hold vonzáskörzetének elhagyása, a navigálás, a parancsnoki modul irányítása, a hajtóművek kipróbálása, működtetése volt a küldetés fő feladata. Az Apollo-8 1968. december 24-én, magyar idő szerint a délelőtti órákban állt Hold körüli pályára. A pályamódosítások utáni végső pályán holdközelben 110,6 km magasságban volt az űrhajó a felszíntől, holdtávolban 112,4 km-re és egy keringést mintegy 2 óra alatt tett meg. 1968 karácsony szentestét három ember a Hold körül töltötte, s miközben a bibliai Teremtés Könyvéből olvastak fel részleteket, a Hold horizontján felkelt a Föld. Mindezt a televíziós közvetítések segítségével több milliárd ember hallhatta és láthatta. Ez a közvetítés egyébként a művészeti és tudományos televíziózás legmagasabb szakmai kitüntetését, az Emmy-díjat kapta, amit a televíziós produkciók Oscar-díjának is szoktak nevezni. Az Apollo-8 legnagyobb hatású és legismertebb felvételei a Földről készültek a Hold távolságából visszatekintve bolygónkra.
Ilyen volt a földfelkelte az Apollo-8 fedélzetéről 1968. december 24-én (az eredetihez képest 90 fokkal elforgatott kép: NASA, Apollo-8 Flight Journal, AS08-14-2383, www.history.nasa.gov).
Az Apollo-8 sikeresen teljesítette kitűzött feladatait, s több mint 6 napos űrutazás után 1968. december 27-én 15:51 UT-kor sikeresen leszállt a Csendes-óceánra, a Hawaii-szigetektől délre. A személyzetet és az űrkabint a Yorktown repülőgép-anyahajó vette a fedélzetére. Alig telt el hét hónap és 1969. július 21-én az Apollo-11 két űrhajósa, Neil A. Armstrong és Edwin E. Aldrin már a Hold felszínén sétáltak, beteljesítve ezzel a John F. Kennedy elnök által 1961-ben meghirdetett amerikai holdprogram fő célkitűzését, azaz először juttatni embert a Hold felszínére (l. kongresszusi beszéd 1961. május 25., majd Rice Egyetem, Houston, Texas, 1962. szeptember 12.).
Kevés emberről neveztek el még életében krátert a Holdon, de az égi kísérőnket először megkerülő Apollo-8 űrhajósainak, illetve az ember első holdraszállását megvalósító Apollo-11 holdexpedíció asztronautáinak nevét holdkráterek őrzik. A Borman, Lovell és Anders-kráterek a Hold túlsó oldalán vannak az Apollo Medencétől (Apollo Basin) délkeletre.
Az Apollo-8 űrhajósai, Borman, Lovell és Anders nevét kráterek őrzik a Hold túlsó oldalán (kép: NASA Clementine és LRO, valamint USGS LAC 121 térkép).
Az elismerések hosszú sorában kiemelkedik az is, hogy a Time magazin az Apollo-8 űrhajósait az 1968-as év embereinek választotta.
A Time „év emberei” 1968-ban az Apollo-8 űrhajósai voltak.
Az Apollo-programról további hasznos és részletes ismereteket kaphatunk Dancsó Béla: Holdséta – A holdraszállás története (Novella Kiadó, 2004) könyvéből. Általában az űrkutatás történetéről Almár Iván, Both Előd és Horváth András: Űrtan (SH atlasz, Springer Hungarica, 1996), illetve Horváth András, Szabó Attila: Űrkorszak (Erken, Budapest, 2008) könyve adhat további tájékozódást, beleértve a holdexpedíciók történetét is. Antonin Rükl „A Hold atlasza” (Geobook Hungary Kiadó, 2012) újonnan kiadott, immáron magyar nyelvű változata pedig a holdi területek azonosítását, távcsővel történő felkeresését segíti. Ezek és más csillagászati, űrkutatási témájú könyvek egyébként hasznos karácsonyi ajándékok is lehetnek. Természetesen a magyar csillagászati és űrkutatási ismeretterjesztő irodalom régebbi és újabb könyvei, folyóirat cikkei és internetes oldalai (pl. Űrvilág és MCSE hírportálok) is további érdekes olvasmányok.
Az Apollo-8 történelmi űrexpedíciójának 45. évfordulója alkalmából a Meteor 2013/12. decemberi számának 28-33. oldalán megjelent cikkben olvashatunk részletesebben.
Kapcsolódó internetes oldalak:
- Frank F. Borman (NASA/JSC)
- James A. Lovell (NASA/JSC)
- William A. Anders (NASA/JSC)
- Apollo 8 (NASA/GSFC)
- Apollo 8 (NASA Kennedy Űrközpont)
- Apollo 8: The first lunar voyage (NASA)
- Apollo 8 képgaléria (NASA Archivum)
- The Apollo 8 Christmas Eve broadcast (NASA/GSFC)
- Wernher von Braun (NASA/MSFC)
- Wernher von Braun (magyar nyelvű biográfia, SZTE)
- Saturn rakétacsalád
- The Apollo Saturn Reference page
- Saturn V sajtóanyag (NASA/MSFC)
- TIME Magazin év embere listája
- TIME Magazin az 1968-as év emberei, az Apollo-8 űrhajósai
- Megjelent A Hold Atlasza
- A Hold Atlasza
- Könyvek, kiadványok (MCSE)
- Csillagászat karácsonyra
- Meteor folyóirat (MCSE)
