Az LRO holdszonda felvételein új krátert azonosítottak. A becsapódást kísérő felvillanást a NASA földi megfigyelőállomásán észlelték 2013. március 17-én.
Mint arról beszámoltunk, 2013. március 17-én a Hold sötét oldalán mintegy 4 magnitúdós, a korábbiaknál fényesebb felvillanást rögzítettek a NASA Marshall Űrközpontja Huntsville mellett működő meteoroid-megfigyelő obszervatóriumában. Az obszervatórium összesítő táblázata szerint a mintegy 1 másodpercig tartó jelenséget két 35 cm-es (14″ Meade RC) távcsővel figyelték meg.
Ahogyan az várható volt, nagyfelbontású felvételeken megtalálták az újonnan keletkezett becsapódási krátert. A NASA LRO (Lunar Reconnaissance Orbiter) holdkörüli pályáról készített nagyfelbontású felvételein találták meg a 2013. március 17-i meteorbecsapódás által létrehozott krátert a Mare Imbrium (Esők Tengere) területén. A földi megfigyelések alapján behatárolt területen történt az új kráter keresése. A nagy területen a sötét holdfelszíni környezetétől nagyon elüt a fényes kráter, ami jelzi, hogy egy friss, fiatal kráterről van szó. Más, hasonlóan friss becsapódási alakzat nincs a környéken. Egy 18 méter átmérőjű friss kráterről van szó. Az LRO nagyfelbontású kamerájával (NAC) sikerült a kráter alakját, főbb részleteit és a közvetlen környezetét is tanulmányozni.
Az LRO felvételein meghatározták az új kráter holdrajzi koordinátáit: nyugati hosszúság 23,9 fok, északi szélesség 20,6 fok. Eszerint égi kísérőnk eme új felszíni képződménye a holdi Kárpátok hegylánctól északra és a mintegy 20 km átmérőjű és 2,5 km mély Pytheas-krátertől nyugatra található.
A becslések szerint a becsapódó test átmérője 0,3-0,4 méter lehetett, amely a saját méreténél sokkalta nagyobb, 18 méter átmérőjű krátert vágott a Hold felszínébe. A becsapódott test tömegét 40 kilogrammnak becsülik. A test viszonylag nagy sebességgel csapódott be, a becslések szerint mintegy 25,0 km/s sebességgel. Ez egy üstököspályán mozgó test relatív sebessége lehet a földpályánál. Feltételezik, hogy a február-április között elhúzódó Virginida meteor-komplexum valamelyik alcsoportjának meteor darabjának becsapódása hozta létre ezt az új holdkrátert. A Virginidákkal mind kisbolygók, mind pedig üstökösök kapcsolatban állhatnak.
A földi megfigyelések alapján az LRO által azonosított március 17-i új becsapódási kráter már nem az első és talán nem is az utolsó ilyen esemény. Holdunk felszíne ma is változik, alakul – legalábbis ami a kozmikus testek becsapódását illeti.
Források:
- Új kráter! (NASA LRO/LROC, SESE/ASU hírek, 2013. december 14.)
- Fényes felvillanás a Holdon (NASA Tudományos Hírek, 2013. május 17.)
- Fényes felvillanás a Holdon – videó (NASA, youtube, 2013. május 17.)
- Hold meteorbecsapódás felvillanása (NASA, videó)
- Holdi becsapódások (NASA MSFC, 2013)
- Egy új kráter a Holdon (www.universetoday.com, 2013. december 18.)
Kapcsolódó internetes oldalak:
- Március 17: fényes robbanás a Holdon
- Perseida meteorzápor – a Holdon is!
- Száz robbanás a Holdon három év alatt
- Meteorbecsapódás a Holdon a február 21-i fogyatkozás alatt (2008)
- NASA Meteoroid Environment Office
- Meteoritic Impact Search (PVAMU, Brian Cudnik)
- Márciusi meteorrajok (Gary Kronk: Meteor Showers Online)
- LRO (NASA)
- LRO (GSFC)
