Laboratóriumi jég segített a törpebolygó felszínének vizsgálatában

1056

Az Eris a legnagyobb ismert törpebolygó, 2500 kilométeres átmérőjével a Plutót is meghaladja. A TNO-k (Trans-Neptunian Objects, Neptunuszon túli objektumok) közé tartozó égitest a Kuiper-övön kívül kering a Nap körül, és pályájának egyes részein háromszor olyan messze van csillagunktól, mint a 2006-ig kilencedik bolygónak tekintett Pluto.

Stephen Tegler (Northern Arizona University) és munkatársai a hőmérsékletet egészen -200°-ig csökkentve laboratóriumi körülmények között növesztettek metánt, nitrogént, argont, illetve ezek keverékeit tartalmazó jégkristályokat, és felvették az így kapott mintákon áthaladó fény spektrumát, hogy azt összehasonlíthassák a törpebolygók felszínéről visszaverődő napsugárzás színképével. Az Eris spektrumát az arizonai MMT teleszkóppal, a Pluto színképét pedig a Kitt Peak-en működő távcsövekkel rögzítették.

A Hubble Űrteleszkóp 2006-os felvétele az Eris törpebolygóról és Dysnomia nevű holdjáról.

[NASA, ESA és M. Brown (California Institute of Technology)]

A kétéves, csillagászati észleléseket és laboratóriumi méréseket kombináló munka eredménye szerint az Eris felszínét borító jég 90 százalékban nitrogénből áll, a maradék 10 százalék pedig metánjég. David Cornelison (Missouri State University) szerint ez nem nagyon különbözik a Pluto felszínének összetételétől.

A Naprendszer távoli tartományaiban keringő égitestek vizsgálatának fontos célja egyrészt annak kiderítése, hogy milyen hatások alakítják jelenleg a felszínüket, másrészt annak feltárása, hogy miként keletkeztek és fejlődtek a múltban ezek az objektumok. A Földről végzett észlelések 2015-től "helyszíni" mérésekkel is kiegészülhetnek, hiszen ekkor fog a NASA New Horizons szondája megérkezni a Plutohoz.

Az eredményeket részletező előadás az AAS (American Astronomical Society) bolygókutatással foglalkozó divíziójának Pasadenában tartott ülésén hangzott el.

Forrás:

Hozzászólás

hozzászólás