Plutoida a törpebolygók hivatalos neve

2558

Majdnem két esztendővel azután, hogy a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) prágai ülésén bevezették az ún. törpebolygó kategóriát a Neptunuszon túli objektumok, így a Pluto jelölésére is, az IAU illetékes testületei Oslóban tartott ülésükön hivatalosan is a plutoida nevet adták ezen osztály jelenlegi és leendő objektumainak.

A Pluto és holdjai a Hubble Űrteleszkóp felvételén. Az 1978-ban felfedezett Charon mellett a törpebolygónak két jóval kisebb holdja is van, a Nix és a Hydra, melyeket 2005-ben azonosítottak. A kis kísérők a Plutónál körülbelül 5000-szer, míg a nagy holdnál 3-szor halványabbak.
[NASA/ESA/H. Weaver (JHU/APL)/A. Stern (SwRI)/HST Pluto Companion Search Team]

A definíció szerint a plutoidák olyan naprendszerbeli égitestek, melyek a Neptunusz pályáján túl keringenek, s tömegük elegendően nagy ahhoz, hogy saját gravitációjuk hatására hidrosztatikai egyensúlyban legyenek, így közel gömb alakot vegyenek fel. További feltétel, hogy mozgásuk során – ellentétben a nagybolygókkal – ne söpörjék ki teljesen az anyagot a pályájukat övező térrészből. Jelenleg mindössze két plutoida ismert, az osztály névadója és a 2003-ban azonosított Eris (2003 UB313), de a közeljövőben valószínűleg sok új felfedezésre fog sor kerülni.

A harmadik ismert törpebolygó, a Ceres nem tartozik a plutoidák közé, mivel a Mars és a Jupiter pályája közötti kisbolygóövezetben kering. A mostani elképzelések szerint lehet, hogy az első "aszteroida" típusának az egyetlen képviselője, ezért az IAU jelenleg nem tervezi a Ceres típusú törpebolygó kategória létrehozását.

A 2003-ban felfedezett Eris törpebolygó (korábban 2003 UB313) és holdja, a Dysnomia a Keck II teleszkóp 2005. szeptember 10-én készült felvételén. Jelenleg az Eris a legnagyobb ismert törpebolygó, mind tömegét, mind méretét tekintve – ha csekély mértékben is – túlszárnyalja a Plutot.
[W.M. Keck Observatory]

A Naprendszer égistestjeinek elnevezése alapításától (1919) tartozik az IAU hatáskörébe. A nagybolygók holdjainak kivételével a kis égitestek névadása a CSBN (Committee on Small Body Nomenclature) bizottság feladata, ami a még felfedezés előtt álló plutoidok elnevezésében szorosan együtt fog működni az IAU WGPSN (Working Group for Planetary System Nomenclature) testületével annak érdekében, hogy egyetlen törpebolygó se kapjon más naprendszerbeli égitest által már foglalt nevet. Hasonló együttműködés keretében születtek meg az Eris/Dysnomia páros nevei is. A névadáskor természetesen figyelembe veszik a felfedezők szándékát, de a végső szó a két bizottságé. Ha a későbbi vizsgálatok azt derítik ki, hogy az új objektum mégsem teljesíti a plutoida kategória feltételeit, akkor új osztályba sorolják, de a már kiosztott nevét megtartja.

Forrás:

Hozzászólás

hozzászólás