FRISSÍTÉS (dec. 18.): Az eredeti tervekhez képest egy nap késéssel, magyar idő szerint december 18-án 9:54:20-kor elindult a CHEOPS a Szojuz hordozón. Az űrtávcső 2 óra 24 perccel később fog leválni, majd azonnal biztonsági üzemmódba kapcsol. Az első tesztelésre 2020. január elején fog sor kerülni.
FRISSÍTÉS (december 17. reggel): 1 óra 16 perc 18 másodperccel indulás előtt leállították az előkészületeket. Ma már biztosan nem kerül sor az indításra. Következő esély egy nap múlva.
Ezen a héten Dél-Amerikára figyel a nemzetközi űrcsillagász közösség: a tervek szerint 2019. december 17-én, helyi időben reggel 5:54-kor (magyar idő szerint 9:54-kor) elindul a CHEOPS-űrteleszkóp Föld körüli pályájára. Az indítás az Arianespace Kourou-ban (Francia-Guyana) található űrközpontjából történik, ahonnan egy Szojuz-Fregat hordozó hasznos terheként indul a svájci vezetésű konzorcium által megépített exobolygókutató űrtávcső 3,5 évre tervezett küldetésére.
A kilövés a 49. Szojuz-indítás az Arianespace számára, a CHEOPS pedig csak egy az öt misszió közül, melyek egyszerre kerülnek pályára. Az összesen bő 3 tonna hasznos teher közül a legnagyobb egy olasz Föld-megfigyelő műhold, a COSMO-SkyMed második generációja, amely 2205 kg tömeggel indul. A CHEOPS ehhez képes szerény, 273 kg tömegű egység, amelyből az 56 kg-nyi tudományos műszerkomponensben jó 1 kg a miskolci Admatis Kft. által lett megtervezve, kivitelezve és leszállítva az európai konzorciumnak. Érdemes megjegyezni, hogy a maradék három kisebb műhold mindegyike CubeSat-alapú, azaz a 10x10x10 cm-es kisműholdas technológiára alapulnak: a 12U, azaz 12 egységből (Unitból) álló ANGELS műhold mellett az OPS-SAT és az EyeSat egyaránt 3U felépítésű. Ezek főként tudományos és technológiai demonstrációs műholdak, ami jelzi, hogy az Európai Űrügynökség (ESA) és a nemzeti űrügynökségek is immáron komolyan veszik a CubeSat-technológiát, mint egyre inkább kiforrott űripari-tudományos standardot.
Az Arianespace krónikáiban VS23 jelzésű indításon három magyar résztvevő követi közvetlen közelről az eseményeket. Kiss László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, egyben a Svábhegyi Csillagvizsgáló tudományos szaktanácsadója vasárnap éjjel érkezett meg az ESA-különgéppel Francia-Guyanába. Kiküldött tudósítóként, illetve a CHEOPS tudományos irányítóbizottságának magyar tagjaként ő képviseli a hazai exobolygós tudományos közösséget. Hétfőn érkezik Kourou-ba Bárczy Tamás (Admatis Kft.) és Boldog Ádám (CSFK és SCsv), így válik háromtagúvá a kis magyar csapat. A kedd reggeli napkeltére időzített indulást két helyszínről, kb. 150 fő fogja figyelni. Az Admatis Kft. Miskolcon, a városházára hívja az érdeklődőket az élő ESA-videostream követésére, illetve helyszíni szakkommentátorok által folyamatosan ismertetve az éppen zajló eseményeket.
A CHEOPS hét évvel az ESA általi elfogadás után indításra kész. A 32 cm-es optikai teleszkóp egyetlen műszere egy CCD-kamera, amivel fényes, közeli, ismert fedési exobolygós csillagok fényességét fogja mérni. Az alapjelenség a bolygók csillaguk előtti átvonulása során fellépő fényességcsökkenés, aminek precíz mérésével megállapítható a bolygó átmérője, pályaadatainak változása. A CHEOPS gyakorlatilag az égbolt bármelyik pontjára odairányítható lesz, így a korábbi űrteleszkópos felfedezések mellett a földi programok által talált exobolygókat is képes lesz követni. Magyarországról a CSFK és az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont munkatársai vesznek részt a CHEOPS tudományos programjában.
Ha a légköri körülmények kedvezőtlenek lennének, akkor a jelenlegi tervek szerint egy nappal csúszik az indítás. Bárhogyan is alakul, helyszíni tudósítóink saját élményeikre alapozva be fognak számolni a következő 24-48 óra eseményeiről.
Szurkoljunk együtt a sikeres indításért!
A CHEOPS központi weblapja: https://cheops.unibe.ch
Admatis Kft.: http://www.admatis.com
A VS23 indítás technikai részletei: https://www.arianespace.com/wp-content/uploads/2019/12/VS23-launchkit-EN.pdf
Forrás: a Svábhegyi Csillagvizsgáló közleménye