Az év utolsó napjaiban 40 m átmérőjű rádiócsillagászati antennákat adtak át Kína két távoli pontján.
A két új rádióteleszkóp üzembe helyezésének dátuma 2024. december 27. volt. A műszereket a Kínai Tudományos Akadémia Sanghaji Csillagászati Obszervatóriuma (Shanghai Astronomical Observatory, SHAO) irányításával építették a hatalmas ország átellenes, északkeleti, illetve délnyugati részein. Ezzel négyről hatra nőtt azon rádióteleszkópok száma Kínában, amelyek rendszeresen összehangolt megfigyeléseket végeznek a nagyon hosszú bázisvonalú interferometria (Very Long Baseline Interferometry, VLBI) módszerével. A technika lényege, hogy az egymástól távol telepített antennák egy adott időben ugyanazt az égi rádióforrást figyelik meg, s a rögzített adatok utólagos kombinálásával olyan finom szögfelbontást érhetnek el, mint amilyenre egy akkora antenna volna képes, mint ez egyedi teleszkópok között mérhető legnagyobb távolság (bázisvonal). Az adatok feldolgozása egy számítóközpontban történik, amelynek a SHAO ad otthont.
A bővítés után a kínai VLBI hálózattal elérhető leghosszabb bázisvonal 3200 km-ről 3800 km-re növekszik, ami 18%-os javulást jelent a felbontóképességben. Ennél talán még fontosabb, hogy a hálózat képalkotásának minősége lényegesen jobb lesz, hiszen amíg 4 antennával összesen 6 bázisvonalon lehet méréseket végezni, addig 6 antenna között már 15 különféle módon jönnek létre a bázisvonalak. Az új 40 m-es antennák hozzáadásával, a megnövekvő gyűjtőfelület miatt a rendszer érzékenysége is javul.
A 2023 szeptemberében építeni kezdett két új kínai rádiótávcső egyike az északkelet-kínai Csilin (Jilin) tartományban fekvő Csangpaj-hegységben (Changbai), az észak-koreai határvidéken, 4100 m tengerszint feletti magasságban működik. Itt télen –20 Celsius-fokos hidegeket is mérnek, az építkezés nem volt egyszerű. A másik 40 m-es antenna telepítésének helyszíne a délnyugati Hszicang (Xizang) régióban, vagyis a Tibeti Autonóm Területen található Sikatsö (Shigatse).
A VLBI hálózat megfigyelési célpontjai az égbolt kompakt rádióforrásai, legyenek azok természetes vagy mesterséges eredetűek. Így a megújult kínai VLBI-hálózattal nem csak a távoli aktív galaxismagok (rádiósugárzó kvazárok) szerkezetét térképezik majd fel nagy felbontással, illetve égi koordinátáikat határozzák meg az ívmásodperc ezredrészénél is pontosabban, de fontos szerepet játszanak az ország egyre aktívabb űrszondás Hold-kutatási programjában is. Sőt a Naprendszer távolabbi régióiba küldendő – ugyancsak rádiósugárzást kibocsátó – űrszondák precíz követésében, pálya- és helymeghatározásában is számítanak majd a VLBI-antennákra.
Kapcsolódó hír:
Két új rádióteleszkóppal bővült a kínai VLBI hálózat (Xinhua)
