A 2006. december 27-én pályára állított CoRoT űrteleszkópot üzemeltető CNES (Centre National d’Etudes Spatiales) hazai (CNRS-INSU, Observatoire de Paris) és nemzetközi partnereivel (Ausztria, Németország, Belgium, Brazília, Spanyolország, ESA) egyetértésben 2009. október 23-án úgy döntött, hogy a műhold üzemeltetését újabb három évvel, 2013. március 31-ig meghosszabbítja.
Fantáziarajz a CoRoT műholdról.
[CNES/D. Ducros]
A mindössze 27 cm átmérőjű távcsövet hordozó CoRoT (Convection, Rotation and planetary Transits) űreszköz fő célja a legfeljebb néhány száz fényév távolságban található csillagok belső szerkezetének vizsgálata, illetve fedési exobolygók keresése, különös tekintettel a Földünkhöz hasonló planéták azonosítására. Mindkét feladat a tanulmányozott csillagok fényességében bekövetkező nagyon kicsiny változások mérésével oldható meg.
A csillagok belső szerkezete rezgési módusaik tanulmányozásával deríthető fel. Az ezzel foglalkozó tudományterület az ún. asztroszeizmológia. Az elnevezés arra utal, hogy alapgondolatát tekintve az eljárás nagyon hasonlít a geofizikusok által a Föld belsejének feltérképezésére használt, földrengések vagy (célzott) robbantások közben gerjesztődött hanghullámok terjedését és visszaverődéseit vizsgáló szeizmikus módszerekre. Természetesen a csillagok esetében direkt mérésre nincs lehetőség, így a kutatók a csillagok kicsiny fényességváltozásai – melyek oka a rezgések miatti méretváltozás – alapján azonosítják a módusokat, s vonnak le ez alapján következtetéseket a belső szerkezetre vonatkozóan. (A kutatásokban az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet munkatársai is fontos szerepet játszanak, így a CoRoT programjának meghosszabbítása a magyar csillagászat számára is igen fontos eredmény.)
A CoRoT űrtávcső fotometriai mérései alapján a periodikusan csillaguk elé (és mögé) kerülő Naprendszeren kívüli planéták, ún. fedési exobolygók azonosítása is lehetséges. Eddig hét felfedezés fűződik a nevéhez, közülük az utolsó, a CoRoT-7b például azért érdekes, mert jelenleg ez a Földhöz méretben leginkább hasonlónak gondolt exobolygó.
A küldetés meghosszabbítását megalapozó eredmények nemrégiben az Astronomy & Astrophysics c. szakfolyóirat dedikált különszámában láttak napvilágot. A következő 3 éves működési ciklus fő célja az asztroszeizmológia területén az eddig tanulmányozottaktól eltérő típusú csillagok vizsgálata, illetve a már korábban érdekes tulajdonságokat mutatók ismételt, részletes tanulmányozása. Az exobolygó-területen alapvető cél a forró szuper-Földek, azaz bolygónknál csak alig nagyobb, viszont csillagukhoz sokkal közelebb keringő planéták azonosítása. (Csillaguktól nagy távolságra, hosszú keringési idővel mozgó bolygók detektálása a fedési módszerrel gyakorlatilag lehetetlen.)
Forrás:
