Százezer csillag nyomában a porfelhők mögött

742

Német csillagászok egy eddig ismeretlen, a Tejútrendszer belső vidékén található csillagcsoportosulást fedeztek fel az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory, ESO) 3,6 m-es NTT távcsövével. A 30 ezer fényévre lévő, mintegy százezer csillagot tartalmazó csoport nagy valószínűséggel egy eddig ismeretlen gömbhalmaz.

A néhány, esetleg néhány tíz fényév átmérőjű tartományokban akár több százezer, ugyanolyan korú és kémiai összetételű csillagot tartalmazó halmazok asztrofizikai "laboratóriumokként" páratlan lehetőséget nyújtanak a csillagok fejlődésére vonatkozó elméletek tesztelésére. Különösen hasznos információkat hordoznak a Tejútrendszer legidősebb objektumai, a gömbhalmazok, melyek jellemző életkora 10 milliárd év körüli. Tulajdonságaik szoros kapcsolatban állnak szülőgalaxisuk történetével is, mivel a galaxisok ütközései és összeolvadásai befolyásolják a ma látható gömbhalmazokat is.

Saját galaxisunkban, azaz a Tejútrendszerben, mintegy 150, egyenként több százezer csillagot tartalmazó gömbhalmazt ismerünk, melyek többsége a galaktikus halóban helyezkedik el. Az 1990-es évek közepéig a gömbhalmazokat főként fotólemezek vizuális átvizsgálása révén fedezték fel, így azonban néhány halmaz észrevétlen maradhatott – különösen azok, melyek a Galaxis korongjához közel, a sűrű por- és gázfelhők által eltakart területeken lehetnek. A hiányzó tejútrendszerbeli gömbhalmazok utáni kutatáshoz infravörös tartományban végzett megfigyelésekre van szükség, mivel az infravörös sugárzás képes áthatolni a vastag "galaktikus ködön".

Dirk Froebrich (University of Kent) és munkatársai a Tejútrendszer magjához közeli régiókban még kb. 10 ismeretlen gömbhalmaz felfedezésére számítottak, ezért szisztematikus, nagy területre kiterjedő kutatást végeztek a 2MASS (Two Micron All Sky Survey) infravörös égboltfelmérés adatait felhasználva. Az elsődleges szűrés után megmaradt, mintegy tucatnyi objektumot az ESO NTT SofI infravörös kamerájának felvételeivel vizsgálták meg. Az új képek tízszer jobb határfényességűek és sokkal jobb szögfelbontásúak, így lehetővé tették a csillagsűrűség pontos feltérképezését a gömbhalmaz-jelöltekben.

Az újonnan felfedezett gömbhalmaz-jelölt hamisszines képe. Az ábrázolt égterület 5×5 ívperc, északi felfelé, kelet balra található.

Az egyik jelölt, az FSR 1735 jelzésű objektum esetében a kutatók erőfeszítéseit siker  koronázta: az infravörös J, H és K sávban elkészített képeken sűrű, körkörös eloszlású csillagmezõ rajzolódott ki. A halmaz tulajdonságainak részletes elemzésébõl sikerült meghatározni az objektum térbeli elhelyezkedését is: tőlünk mért távolsága mintegy 30 ezer fényév, míg a galaxismagtól kb. 10 ezer fényévre található, közel a Tejútrendszer fősíkjához. Átmérője mindössze 7 fényév (ez valamivel kevesebb, mint a Nap és a hozzá legközelebbi csillag, a Proxima Centauri távolságának kétszerese), mégis százezer csillagot tartalmaz; össztömege nagyjából 65 ezer naptömeget tesz ki. A halmaz csillagainak átlagos fémtartalma 5-8-szor kisebb, mint a Napé, tehát nagy valószínűséggel idősebb csillagpopulációról van szó.

Mindezen jellemzők alapján az FSR 1735 egy eddig ismeretlen, a Tejútrendszer belső tartományaiban lévő gömbhalmaz – a teljes bizonyossághoz még el kell végezni a halmaztag csillagok pontosabb korbecslését, ám a jelenlegi ismeretek fényében már most megelőlegezhető az idős kor. Emellett az is egyértelmű, hogy galaxisunk porfelhők által megszűrt fényű területei még sok meglepetést tartogathatnak számunkra.

Forrás: ESO PR 12/07

Hozzászólás

hozzászólás