A csillagközi anyag rejtélyes fényelnyelése

754

A csillagok spektrumában leginkább elnyelési (abszorpciós) vonalak láthatók, melyek túlnyomó többsége a csillagok légkörében keletkezik. Ehhez hasonlóak a csillagközi diffúz molekulasávok (diffuse interstellar bands, DIB) is, ezek a csillag és köztünk lévő gáz- és porfelhőkben elnyelődő fotonok miatt jönnek létre. Az első DIB nagyjából 90 évvel ezelőtti felfedezése óta keresik a kutatók a magyarázatot ezen színképi jellemzők jelenlétére. Az eddig felfedezett mintegy 500 sáv nagy része a látható és a közeli infravörös tartományban van, és nem azonosíthatóak egyetlen általunk ismert molekulával sem. A tudósok úgy vélik, nem is egyfajta anyagról van szó – azonosításuk mindenesetre az egyik legnagyobb kihívás a csillagászati spektroszkópiában

A legfrissebb elképzelések szerint ezeket a spektrumvonalakat viszonylag egyszerű, szenet tartalmazó molekulák okozzák, amelyek hasonlóak az aminosavakhoz. Esetleg aminosavláncokról lehet szó, ami azt az elméletet erősítheti, miszerint az élet magja az űrből származik, és onnan "hullik" a bolygókra. Egy nap majd be lehet azonosítani laboratóriumi körülmények között ezeket az infravörös sávokat, de a feladat nem könnyű: számtalan variációs lehetőség van, ráadásul az űrbeli gázfelhők hőmérséklet-, valamint nyomásviszonyainak reprodukálása sem egyszerű dolog.


Egy korábbi felmérés során P. Jenniskens és F.-X. Desert álal felfedezett diffúz csillagközi molekulasávok (DIB-ek). Az újonnan felfedezett 13 molekulasáv egy sok évtizedes probléma megoldásához viheti közelebb a szakembereket (NASA/P. Jenniskens/F.-X. Desert).

Az újonnan felfedezett, alacsony energiájú abszorpciós sávok tovább szűkítik a csillagközi anyag lehetséges összetevőinek táborát. Az új DIB-ek segítségével jó lehetőség nyílik a csillagközi anyag vizsgálatára, különösen azokban a régiókban, ahol a látható fényben és a rövidebb hullámhosszakon végzett megfigyeléseket akadályozza a nagymértékű elnyelődés.

Forrás: ScienceDaily, 2011.11.02.

Hozzászólás

hozzászólás