Újabb részletek a Vesta viharos múltjáról

4310

A Curtin University kutatói újabb részleteket derítettek ki a kisbolygóöv második legnagyobb égitestének korai napjairól.

A kutatócsoport vezetője, Fred Jourdan (Curtin University’s School of Earth and Planetary Sciences) elmondása szerint a Vesta rendkívül érdekes objektum a bolygók összetételét és keletkezését kutató tudósoknak.

,,A Vesta az egyetlen nagyjából sértetlen kisbolygó, amiben a fémes mag, a szilikát köpeny és egy vékony bazaltos kéreg teljesen elkülönül. Ezen kívül nagyon kicsi, az átmérője mintegy 525 kilométer” – mondta Jourdan. ,,Bizonyos értelemben olyan, mint egy újszülött bolygó, és ennél fogva a tudósoknak könnyebb megérteni, mint mondjuk egy teljesen kifejlett, nagy kőzetbolygót.”

A Dawn űrszonda a Vestánál (fantáziakép, forrás: NASA/JPL-Caltech)

A Vestát 2011-ben látogatta meg a NASA Dawn űrszondája. Ekkor derült ki, hogy a kisbolygónak sokkal összetettebb geológiai történelme van, mint amire korábban számítottak. Az égitest jobb megértésének reményében Jourdan és kutatócsapata jó állapotban megmaradt, Vestáról származó vulkanikus eredetű meteoritokat vizsgált, amiket az Antarktiszon találtak.

Argon-argon kormeghatározás segítségével nagyon pontosan meg tudták állapítani az egyes meteoritok korát, ami sok új, fontos információt adott meg a Vesta történelméről.

,,Először is, az adatok szerint a Vesta a 4,565 milliárd évvel ezelőtti kialakulása után legalább 30 millió éven át vulkanikusan aktív volt. Lehet, hogy ez rövidnek tűnik, de ez így is jelentősen hosszabb, mint amit a legtöbb modellszámítás adott, és mivel ilyen kis égitestről van szó, váratlanul is ért minket.

Figyelembe véve, hogy ennyi idő alatt minden hőt sugárzó radioaktív elem, mint például az alumínium 26-os izotópja teljesen elbomlott, a kutatásunk szerint a magma tavakban maradt fenn a Vestán és ezek valószínűleg összeköttetésben voltak egy lassan hűlő magmaóceánnal az égitest kérgén belül” – számolt be az eredményekről Jourdan.

Egy másik kutató, Dr. Trudi Kennedy megjegyezte, hogy a kutatás ezen kívül megmutatta, mikor voltak azok a korszakok, melyek során tíz kilométerre, vagy még mélyebbre fúródtak a becsapódások a Vesta vulkanikusan aktív kérgébe.

,,Hogy képet kapjunk arról, hogy milyen korszak volt ez, képzeljük el, hogy egy nagyobb kisbolygó becsapódik Hawaii szigetébe és egy tizenöt kilométer mély krátert hagy maga után. Ehhez hasonló viharos események zajlottak a Vestán a Naprendszer kialakulásakor” – mondta Kennedy.

A kutatók megpróbálták kideríteni, hogy ezalatt mi történt a Vesta mélyebb rétegeiben. Ehhez megpróbálták kiszámítani, mennyi időbe telt, hogy a Vesta kérgének mélyebb rétegei lehűljenek. Néhány talált kőzet túlságosan mélyen volt a kérgen belül, hogy a becsapódások hatással legyenek rájuk, mégis, mivel eléggé közel voltak a köpenyhez, erős hatást gyakorolt rájuk a bolygócsíra természetes hősugárzása, így átalakultak.

,,Az adataink megerősítik azt a feltevést, hogy az első, felszínre tört lávafolyamokat mélyen a kéregbe temették a későbbi lávafolyamok, ezzel kialakult egy réteges szerkezet. A mélyben lévő rétegeket ezután megsütötte a köpeny hője és átalakította a kőzeteket” – foglalta össze Dr. Kennedy.

A kutatócsoport megállapította még, hogy az elemzett meteoritok a Vesta belsejéből lettek kirobbantva egy nagy becsapódás során, valószínűleg 3,5 milliárd évvel ezelőtt. Ezután egy törmelékből összeállt kisbolygó mélyére lettek eltemetve és ami megóvta őket a későbbi sérülésektől.

,,Nagyon izgalmas ez számunkra, mert az adataink sok új információt hoztak a Vesta első nagyjából 50 millió évéről, amit a későbbi modellezések során figyelembe kell majd venni” – mondta Dr. Kennedy.

,,Az is felmerül, hogy ha a vulkanizmus tovább tartott a korábban gondoltaknál egy bolygócsírán, akkor talán a korai Földön is sokkal erősebb volt a vulkanikus tevékenység, mint ma gondoljuk.”

Forrás: phys.org

Hozzászólás

hozzászólás