Zseblámpával keres vízjeget a Holdon a NASA

1556

A tervek szerint novemberben indul a kis űrszonda, ami lézerekkel fog vízjeget keresni a Hold déli pólusának legsötétebb krátereiben. Azt már tudjuk, hogy vízjég van a holdi regolit alatt (kőzettörmelék és por keveréke), de még egyelőre nem tisztázott, hogy vajon jég borítja-e a hideg kráterek aljzatát. Ennek a kiderítésére vállalkozik a NASA Lunar Flashlight, azaz ,,Hold-zseblámpa” SmallSat küldetése, ami alig nagyobb egy aktatáskánál. A déli poláris régió felett alacsonyan elhaladva lézerek segítségével fogja feltérképezni a folyamatosan árnyékolt kráterek belsejét. A szonda novemberben egy SpaceX Falcon 9 rakétán fog indulni.

Az indítás után körülbelül 3 hónapig fog tartani, mire eléri a választott pályát a Hold körül. Először jóval túl fog repülni a Holdon, majd lassan visszahúzza a Föld és a Nap gravitációs vonzása, amíg egy nagy átmérőjű pályára kerül. Ez a közel egyenes vonalú haló pálya (near-rectilinear) a legtávolabb pontján 70 000 km-re, a legközelebbin viszont mindössze 15 km-re halad el a Hold déli pólusa felett.

A NASA Lunar Flashlight illusztrációja. A kis űrszonda erősen megnyúlt pályán fog keringeni, ami legközelebb pontján 15 km-re közelíti meg a Hold déli pólusát. (Forrás: NASA)

A kis méretű műholdak csak limitált mennyiségű üzemanyagot tudnak magukkal vinni, így az üzemanyag-igényes pályák alapból nem jönnek szóba. Egy ilyen közel egyenes haló pálya jóval kevesebb üzemanyagot igényel, mint egy klasszikus pálya. A Lunar Flashlight lesz a második űrszonda ilyen pályán, az első a NASA CAPSTONE (Cislunar Autonomous Positioning System Technology Operations and Navigation Experiment) küldetése, ami november 13-án fog megérkezni a Hold köré és az északi pólus felett fog közel elhaladni. A pálya előnye, hogy elég közel halad el a felszínhez ahhoz, hogy a lézerrel jó méréseket lehessen végezni, de ugyanakkor stabil is, így kevés üzemanyagot igényel.

A Lunar Flashlight egyben technológiai demonstráció is, ez lesz az első bolygóközi űrszonda, ami egy újfajta, a hidrazinnál biztonságosabban szállítható és tárolható ,,zöld” üzemanyagot használ. Az Air Force Research Laboratory fejlesztette üzemanyag katalizátort használ az égetéshez, nem külön oxidálószert; innen kapta a monopropellant elnevezést. A Lunar Flashlight lesz továbbá az első küldetés, ami négy lézeres reflektométerrel keres vízjeget a Holdon. A reflektométer közeli-infravörös hullámhosszú fényt használ, amit a víz elnyel. Ha a lézer egyszerű sziklát világít meg, onnan visszaverődik a fénye, jelezve, hogy nincsen rajta vízjég; ha viszont elnyelődik, akkor az azt jelenti, hogy ezekben a sötét kráterekben valóban jég van. Minél nagyobb az elnyelés, annál több jég lehet a felszínen.

A Lunar Flashlight űrszonda nyitott napelemekkel tesztelés közben. (Forrás: NASA/JPL-Caltech)

Jelenleg az általánosan elfogadott elmélet szerint a vízmolekulák a Hold felszínébe becsapódó üstökösök és aszteroidák anyagából, illetve a holdi regolit és a napszél kölcsönhatásából származnak. Idővel a molekulák vízjégként összegyűlhettek a ,,hidegcsapdákban”. A Lunar Flashlight kutatócsoportja bízik benne, hogy a mérésekkel megértjük majd, hogy az illékony molekulák, mint a víz, hogyan keringenek a különböző hidegcsapdák között és hol halmozódhatnak fel vízjég rétegekké.

Forrás: NASA JPL

Hozzászólás

hozzászólás