A sarló alakú Hold

50

Kovács Sándor, Pilisvörösvár

Holdunk az egyik legszebb égitest – fázisa napról napra változik, így minden alkalommal más látványt nyújt. Kis távcsővel is hálás célpont, hiszen már kis nagyítás mellett is gyönyörködhetünk égi kísérőnk krátereinek, hátságainak, dómjainak, tengereinek szépségében.

Érdemes tudni, hogy a Hold nem teliholdkor, hanem az utolsó és az első negyed között mutatja legszebb arcát. Ennek egyik oka az, hogy ilyenkor az égitest látszó fényessége még nem túl erős ahhoz, hogy a távcsőben zavaró legyen. A másik ok, hogy a Nap változó megvilágításából adódóan ebben az időszakban látjuk legjobban a holdi árnyékhatár, azaz a terminátor vonalát, ahol a kontrasztbeli különbségek rendkívül látványos összhatást váltananak ki.

Figyeljük meg, hogy a fotós a bemutatott felvétellel milyen jól illusztrálja a fentebb leírtakat! Az első negyed előtt pár nappal készített fényképen a terminátor a Catharina-Cyrillus-Theophilus kráterhármast szeli át. A nagyított képen még a Theophilus és a Cyrillus kráterek központi csúcsai is észrevehetők, amint előbukkanak a kráterfenék sötétjéből. A kráterhármastól balra (a valóságban keleti irányban) a Mare Nectaris lapos medencéje figyelhető meg.

A felvételt Kovács Sándor készítette Pilisvörösváron, 2004. május 24-én. A fotó öt napos holdfázisnál, Canon PowerShot A70-es fényképezőgéppel, 200/1200-as GSO Dobson távcsővel készült.

Hozzászólás

hozzászólás