A reformkori Pest-Budán a húsvéthétfők elképzelhetetlenek voltak a gellért-hegyi mulatságok nélkül.Carl Schwindt – M. Schwindt, Buda
1840 táján, amikor ez a derűs életkép készült, a Citadella helyén még kétkupolás csillagvizsgáló állott – a pesti egyetem obszervatóriuma. A tudományos intézmény környékét minden húsvéthétfőn ellepték a kisebb-nagyobb piknikező társaságok. „A’ hegytető egy kisvárosi vásárt képzett, mellyet bábos és seres-sátorok, kis-pipa-kép-gyümölcs-árosok, szerencse-játékosok, muzsikusok, ‘s állatseregletet (menagerie) lepének-el. – Még a zsidó könyváros sem hibázott. A’ nyersebb tréfákat kedvelők felülről almákat hajigáltak alá, ‘s az alant viaskodó gyermekcsoport egymást taszigálva ‘s lármázva kapkodá azokat, a ‘fentálló nézők nagy mulattatására, kiknek nagy része hangos hahotával kaczaga… A csendesebb vérűek családjaikkal egyszerűleg a’ zöld gyepre heveredve, vidám tréfák közt fogyaszták-el azt, a’mit magokkal felhoztak.” (Szekrényesy Endre: A’ sz. Gellért-hegyi nép-ünnep. Honművész, 1833)
Tizenkét hónap Pesten – április. Carl Schwindt rajza, M. Schwindt aquatintája
