1825. augusztus 7-én született Szántován (ma Hercegszántó). Baján és Szabadkán végezte el a gimnáziumot, a szegedi líceumban pedig bölcsészetet hallgatott. Mérnökként kezdett el dolgozni, de az 1848–49-es szabadságharc alatt ez a munka félbeszakadt. Kondor több csatában is részt vett, majd a komáromi erődben érte meg a világosi fegyverletételt. Ezután folytatta egyetemi tanulmányait, és 1850-ben mérnökké avatták. Petzval Ottó (1809–1883) hatására előbb a pesti, majd a bécsi egyetemen tanult tovább, ezúttal már csillagászatot is. Pesten Lambert Mayer (1795–1865), bécsben Karel Hornstein (1824–1882) volt a tanára. Számos csillagászati kézirata maradt fent ebből az időből. Bár Karl Littrow (1811–1877) hívta a bécsi csillagdába, Kondor a meghívást nem fogadta el, és 1854-ben hazatért. Hosszú ideig gimnáziumi tanárként dolgozott, a csillagászattal csak 1862-ben került ismét kapcsolatba, amikor Mayer nyugalomba vonulása után átvette tőle a dél jelzésének feladatát.
Kondor Gusztáv (1825-1897). Kép: MTA
Az Akadémia 1861-ben választotta levelező tagjának. Itteni feladatai közé tartozott az Akadémiai Almanach csillagászati részének kiszámítása és szerkesztése, ezt 1862-től 1891-ig végezte Kondor. A pesti egyetemen 32 évig tanított, 1883-tól 1897. szeptember 16-án bekövetkezett haláláig vezette a Csillagászati Tanszéket.
Első publikációi matematikai tárgyúak voltak (például „A részletes külzeléki egyenletek egészelése”, Magyar Akademiai Értesítő 1, 141–235, 1860; Petzval József előadásai alapján). Akadémiai székfoglalója azonban már csillagászati témájú volt: „A déllő kör, különösen mint déllő távcső használva”, Magyar Akademiai Értesítő 3, 312–342, 1863. Több cikket írt Schenzl Guidóval (1823–1890) a mágneses helymeghatározásról, új csillagászati eredményeket ismertetett a Természettudományi Közlönyben.
Több akadémiai tagról tartott emlékbeszédet, többek között John Herschelről („Emlékbeszéd Herschel János külső tag felett”, Értekezések a mathematikai tudományok köréből 3, 3. szám, 1874) és Nagy Károlyról („Emlékbeszéd Nagy Károly a M. T. Akadémia rendes tagja fölött”, Értekezések a mathematikai tudományok köréből 5, 1. szám, 1877).
(Az életrajz forrása a Csillagászati évkönyv 2025. évi kötete, szerzője Zsoldos Endre.)
A Magyar Csillagászati Egyesület gyűjteményében található egy kéziratos jegyzet, amelyet Vladár Lajos bölcsészethallgató készített, feltehetőleg az 1880-as években. A jegyzet nem teljes, töredékes, 35 oldal maradt fenn belőle, míg a lapszámozás szerint legalább 61 oldal lehetett a terjedelme. Így is érdekes oktatástörténeti dokumentum, amelyben a gömbi (szférikus) csillagászatról olvashatunk. Az alábbiakban közlünk néhány oldalt, azzal a megjegyzéssel, hogy a kéziratos jegyzetet hamarosan átadjuk at MTA könyvtárának.
