Hosszúra nyúlt szünet után megnyílt a Citadella. 2014 óta volt lezárva, 2026. április 5-e óta – hat évig tartó felújítás eredményeként – ismét látogathatja a nagyközönség.
A sokfelé vágott, immár akadálymentesen megostromolható Citadella van, akinek tetszik, van, akinek nem. Ami vitán felül áll: csodálatos a kilátás a fővárosra! Már el is felejtettem, mennyire csodálatos, hiszen 2011 óta nem jártam a fellegvárban. A zord erőd valójában egy óriási kilátóvá változott át, olyan részeire is feljuthatunk „kilátni” ahová korábban nem juthatott fel közönséges halandó.
De miért érdekes a Citadella számunkra? Azért, mert a magyar csillagászat gyászhelye: korábban gyönyörű csillagvizsgáló állt itt, melynek alapfalai az erőd gyomrában rejtőznek. Európa legszebb fekvésű csillagvizsgálója volt a gellérthegyi Uraniae, amelyet 1815-ben avattak fel a legmagyarabb Habsburg, József nádor jelenlétében. Olyannyira, hogy a nádor végezte az első észlelést itt, még ha csak jelképesen is.
A csillagvizsgáló Budavár 1849-es ostromakor megsérült az ágyútűzben, műszerei is megsínylették az ostrom időszakát, de a károsodás nem volt végzetes, a sérülések kijavítása után tovább folytatódhatott volna itt a tudományos munka. Hogy mégsem így lett, annak épp a Citadella építése lett az oka: az erőddel szó szerint körbeépítették a csillagvizsgálót. Habár voltak olyan elképzelések, hogy az erődbe zárt csillagvizsgálóban tovább folyhatnának az észlelések, azonban ez nem valósult meg, végül a csillagvizsgálót 1870-ben elbontották.
Az erődbe zárt csillagvizsgáló valamikor az 1860-as években. (A képet Keszthelyi Sándor gyűjtötte.)
A csillagvizsgáló és a Citadella makettje „A szabadság bástyája” kiállításon
Az 1850-54 között épült erőd mindmáig rányomja bélyegét a főváros látképére. Habár az 1890-es években kivonult belőle a katonaság, az építmény erőd jellegét akkor számos helyen megszüntették (kisebb-nagyobb bontással), hasznosítására számtalan elképzelés született, de ezekből nem valósult meg semmi. Az erődön ma is látható sérülések, belövések az 1944-45-ös ostrom időszakában születtek.
A Citadellát a nagyközönség csak 1961-ben vehette birtokba, ekkor az erődben turistaszálló és étterem létesült, emellett egy csapásra népszerű kilátóhely lett belőle. Ekkor létesült az Uránia Bemutató Csillagvizsgáló citadellai bemutatórészlege, ahol a nyári félévben napközben panorámatávcsöves nézelődésre volt lehetőség, esténként pedig egy csillagászati távcsővel az égitesteket figyelhették meg az érdeklődők. A bemutatórészleg fénykorában évi 40 ezer volt a látogatók száma. Egészen a 80-as évek elejéig folytak itt a távcsöves bemutatók.
Az Uránia Bemutató Csillagvizsgáló bemutatórészlege a Citadellán, 1972-ben. (Fortepan/FŐMTERV/Domonkos Endre)
A reformkori csillagvizsgálóról az erődben berendezett szabadtéri kiállítás már az 1961-es megnyitás óta megemlékezett, 1972 óta pedig emléktábla is figyelmeztet az egykori Uraniae-re.
1961 és 1985 között nagyjából itt volt az Uránia Bemutató Csillagvizsgáló nyári bemutatórészlege (l. az előző képen)…
…ide került most az országos geodéziai alappont külpontja.
Az országos geodéziai főalappont. Egykor ezen a helyen állt a gellérthegyi csillagizsgáló keleti kupolájának műszerpillére – erre azonban nem emlékeztet a felirat.
Újdonság: a budai meridán (délvonal) jelölése
Ami megmaradt: a Bogdanich-emléktábla. Amiről nem szólt az emléktábla már 1972-ben sem: a gellérthegyi Uraniae-ben („Uránia csillagda”) Bogdanich soha nem dolgozhatott, az ő egykori munkahelye, a budavári palota csillagásztornya, már szintén nem létezik (1825-ben bontották el). A gellérthegy tetején levő Uraniae-ben ténylegesen dolgozó csillagászokra semmi nem emlékeztet (Pasquich János, Joseph Littrow, Tittel Pál, Montedegói Albert Ferenc és Mayer Lambert).
A Bogdanich-emlékoszlop 1981-ben, Az armilláris szférát valamikor a 90-es években letörték, az oszlopot a felújított Citadellában már nem állították fel.
A régi szabadtéri kiállítás így emlékezett meg a gellérthegyi csillagászokról (2011-es állapot).
- A Citadella 2008-ban látható csillagászati emlékeiről Rezsabek Nándor cikkét ajánljuk Olvasóink figyelmébe: A Gellérthegyi Csillagvizsgáló – az Uraniae emlékeinek nyomában
