Szép ünnepély színhelye volt a közel múlt napokban Ó-Gyalla, a kies komárommegyei község. Szeptember 30-án avatta fel itt dr. Darányi Ignácz földmívelésügyi miniszter a magyar kir. országos meteorológiai és földmágnességi intézet díszes obszervatóriumát meghívott előkelő közönség s az intézet tisztikara jelenlétében.
Rendszeres meteorológiai megfigyelések már a múlt század végén történtek hazánkban, s még inkább a jelen század első felében; 1870-ben már országos intézete is van a meteorológiának, de mind máig nem volt obszervatóriuma, a hol ezt a fiatal tudományt a kor színvonalán álló műszerek segítségével művelhették volna. Ma már ez is van, és pedig oly berendezéssel, hogy miben sem áll mögötte a nyugat-európai hasonló czélú obszervatóriumoknak.
Régebben többnyire csak a csillagvizsgálókban végeztek mellékesen meteorológiai megfigyeléseket is; később, így nálunk is a régi budai egyetemi csillagvizsgáló-intézetben. A negyvenes években már ezek a megfigyelések lettek az intézet fő teendői, a mely e szerint abban az időben valóságos meteorológiai obszervatóriumnak volt tekinthető.
Ez a meteorológiai állomás az akkori budai királyi palotában, egy toronyszerű épületben volt. Az 1815. évben új csillagvizsgáló épült a Gellérthegyen, de az 1849-iki események folytán e csillagvizsgáló épület is elpusztult. És talán még ma sem volna állami csillagvizsgálónk, ha európai nevű csillagászunk dr. Konkoly Thege Miklós szépen berendezett ó-gyallai magáncsillagvizsgálóját az államnak nem ajándékozza. Ebben a jó nevű intézetben a meteorológiával is foglalkoztak eleitől óta. Az ide vonatkozó megfigyelések 1867-ben kezdődtek Konkoly Miklós saját műszereivel. Az észleléseket eleinte a bécsi meteorológiai intézetnek küldték, mígnem 1872-től fogva az 1870-ben alapított magyar kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet évkönyveiben tétettek közzé többi meteorológiai állomásaink adataival együtt. A 70-es években már mindazt megfigyelték Ó-Gyallán, a mit abban az időben a meteorológiai állomásokon megfigyelni szokás volt. Megfigyelők rendszerint a csillagász-asszisztensek, 1883-tól fogva pedig Farkas Ede, ma az új obszervatórium egyik tisztviselője.
1876-ban, már mágneses deklináczió- és intenzitás – megfigyelések is történtek Ó-Gyallán. A földmágnességi megfigyelések időközben megszakadtak ugyan, de utóbb mind nagyobb gondot fordítottak ezekre, mígnem 1890 szeptemberében dr. Konkoly Thege Miklós neveztetvén ki a magyar-kir. országos meteorológiai intézet igazgatójává, ezek a megfigyelések is rendszeresíttettek.
Konkoly hamar észrevette, hogy a főváros folyton növekvő forgalmával, utóbb elektromos vasútjaival minden finomabb földmágnességi megfigyelést lehetetlenné tesz, mert a megfigyelő állomástól több kilométer távolban elrobogó elektromos kocsi is már nyugtalanságba hozza a finomabb mágneseket; azért mindjárt igazgatói működése idején elvitte a földmágnességi műszereket ó-gyallai parkjába, a hol azok csendben és nyugalomban működhettek tovább egy külön e czélra épített házikóban.
Az 1890. év egyébként is új korszakot nyit a meteorológia hazai történetében.
Konkoly európai színvonalra kívánta emelni az intézetet; de rövid tíz év után mit tapasztalunk? A mai személyzet az akkorinak mintegy nyolczszorosa, az intézet költségvetése megsokszorozódott, egy évkönyv helyett már hármat ad ki, s e mellett időhöz nem kötött kiadványain kívül már 1891 óta naponta térképes időjárási jelentést ad. Végre az elmúlt tíz év lankadatlan fáradozásainak gyümölcséül megnyílt az intézet díszes obszervatóriuma is Ó-Gyallán.
Nagy haladás ez tíz év alatt, nagyobb, mint a mire a legvérmesebb reményekkel is számíthattunk; méltán dicséri tervezőjének fáradhatatlanságát a törvényhozásunk és földmívelési miniszterünk áldozókészségét.
***
Az új obszervatórium Ó-Gyalla község derekán, a Konkoly család egyszerű kastélyával szemben tágas telken nyert elhelyezést, a melyet Konkoly ajándékozott az államnak.Egyik szárnyán egy, a másik szárnyán két emeletes nagy épület ez; egyik sarkán 21 méter magas, négy emeletes torony áll, a melynek nyitott terraszán, fent a magasban szélvitorlákat és szélmérő műszerek kanalas kerekeit forgatja a szél. A torony tetejéről egyaránt látni a majdnem egyforma távolban (mintegy 15 kilométernyire) fekvő Érsekújvár és Komárom tornyait. Az obszervatóriumot magas fák s tágas kert környezik.
Az obszervatórium földszintjén a tisztviselők lakásai vannak, odább pedig a világító telep helyisége, nevezetesen egy folyosó, a melynek mindkét oldalán elektromos telepek (akkumulátorok) sorakoznak, számszerint 60 elem, melyek az obszervatórium összes helyiségeit s az új parkban levő műszerházikókat s a régi parkban lévő csillagvizsgálót elektromos világítással látják el.
A világító telep helyiségéből a gépházba jutunk, a hol egy három lóerejű benzinmotor hajt egy elektromos dinamó-gépet, a mely a reggeli órákban az akkumulátorok töltését végzi. A benzinmotor ezenkívül vízszivattyút is hajt, mely az obszervatórium vízvezetékét látja el vízzel.
Ugyanerről a földszinti folyosóról nyílik a vendégszoba, továbbá Thomson-Mascart-féle elektrométer szobája, mely műszer a légköri elektromosság mérésére való.
Az emeletre vezető lépcső első fordulójánál vörös márványtábla van a falba illesztve, a következő felírással:
I. Ferencz József Magyarország Apostoli Királyának Dicsőséges Uralkodása alatt Duka és Szentgyörgyvölgyi Széll Kálmán Miniszterelnöksége, Pusztaszentgyörgyi és Tetétleni Darányi Ignácz Földművelésügyi Minisztersége Idejében. A midőn a M. Kir. Orsz. Meteorológiai és Földmágnességi Intézetnek Igazgatója Dr. Konkoly Thege Miklós Miniszteri Tanácsos Volt. Dr. Konkoly Thege Miklós és Marczell György Intézeti I-ső Asszisztens Tervei Szerint Építette Pollák Ignácz Révkomáromi Építész. 1899-1900.
Az emeleti folyosóból ismét számos helyiség nyílik, jelesen tisztviselő lakás, irodahelyiségek, s az igazgató dolgozó szobája. A folyosó végén a műhely, a kémiai laboratórium és két fotografáló laboratórium van; továbbá az obszervatórium vezetőjének hivatalszobája, több igen értékes műszerrel.
A második emeleten van a tanácsterem, Ő felségeik mellszobraival, földmívelésügyi miniszterünk arczképével s az obszervatóriumban készült számos, igen sikerült felhőfotográfiával díszítve, a melyeket annak idején Vilmos német császár is megdicsért.
A tanácsteremmel szemben az obszervatórium legnagyobb helyisége, a fizikai terem nyílik. A falak mentén elhelyezett szekrényekben részint új, részint régebbi műszerek; az utóbbiak az intézet meteorológiai és csillagászati múzeumának értékes tárgyai, a melyeket az intézet igazgatójának felszólítására a közönség ajándékozott. Vannak itt ajándéktárgyak a külföld legelőkelőbb műszerészeitől is.
A fizikai teremből egy toronyszobába jutunk, a hol több meteorológiai műszer van, köztük egy Konkoly-féle kronográf, a mely a szélsebesség mérő műszerek egyik alkotórésze. Egy másik toronyszobában az intézet becses könyvtára van, egy harmadik toronyszobában pedig a szélerősség- és szélirányjelző műszerek főrészeit tartják. Valamennyi Konkoly tervei szerint készült az intézet műhelyében. A torony tágas teraszán több szélvitorla és szélkerék forog. Ugyanitt vannak a napsugárzást mérő műszerek és a napsütés tartalmát jelző műszer.
Az obszervatóriumot szép nagy park környezi, melyben fehérre festett házikók tűnnek föl, meteorológiai műszerekkel, így az angol mintájú hőmérő-házikó, benn egy pszichrométer (a levegő hőmérsékletének és nedvességének meghatározására) s egy maximum-minimum-hőmérő, odább a párolgásmérő műszer házikója. Az ebben lévő műszer a bizonyos idő alatt elpárolgott vízmennyiséget mutatja milliméterekben. Majd egy négy oszlopon álló hőmérő-házikó áll, a Wild-féle bódé, a melyben szintén egy pszichométer, maximum-minimum hőmérők és két Richard-féle önjelző műszer van. A Richard-féle készülékek egyike a hőmérsékletet, a másika a levegő nedvességét jegyzi önműködően. A hőmérsékletet jelző műszert itt képben is bemutatjuk.
A jobbról látható hengeres dróthálóban van a műszer érzékeny része, a gyengén meghajlított és lemezszerűen ellapított Bourdon-féle cső, a mely a hőmérséklet-változások iránt igen érzékeny éthernemű folyadékot tartalmaz. A mint a hőmérséklet megváltozik, ez a lapos cső is azonnal változtatja alakját s a vele emeltyűszerkezettel összekötött írótoll megfelelően emelkedik vagy süllyed s az óramű által hajtott hengerre folytonos görbevonalat rajzol.
A levegő-nedvesség önjelző műszere ugyanígy működik, csakhogy ott az érzékeny rész egy kifeszített bélhúr, a mely mint hidroszkopikus test, a száraz levegőben összehúzódik s a nedvesben kitágúl.
Másik képünk az új parknak azt a részét mutatja, melyben az esőmérők és az eső-önjelző műszerek vannak felállítva. A kőoszlopon álló műszer egy régibb eső-önjelző műszer, mely azonban ma is jól működik. Az előtérben álló faoszlopra a Hellmann-féle eső-önjelző műszer, továbbá egy új és két régibb szerkezetű esőmérő van fölerősítve.
A kert végében kis terrasz emelkedik, hullócsillag- s egyéb megfigyelésekre.
Van ezeken kívül az új parkban, föld-thermométer gyűjtemény, nevezetesen hőmérők 0.10, 0.50, 1.0, 1.50 és két méter mélyre a földbe leásva, mutatva a föld legfelső rétegeinek hőmérsékletét.Végül külön kis rekeszben áll egy önjelző műszer, a mely az eső hőmérsékletét jegyzi önműködően.
Az új obszervatóriuméval szomszédos régi parkban is akad elég látnivaló. Hatalmas fák szomszédságában s viruló parkrészletek közepette több kisebb-nagyobb épület rejt itt még magában nagy értékű tudományos műszereket.
A Konkoly-alapítványú s ma már állami csillagvizsgálón kívül a meteorológiai intézetnek külön csillagvizsgálója van, a mely első sorban tanulmányozási czélokra szolgál. Van e kis csillagvizsgálóban egy négy hüvelykes távcső, egy napfotografáló távcső, még néhány műszer.
Egy másik házikó földmágnességi abszolút mérésekre szolgál.
Hátúl sűrű bokrok és fák közt van a részben földbeásott új földmágnességi obszervatórium. Czélja a földmágnességi erő változásait meghatározni, a melyre két sorozat Mascart-Carpentier-féle műszer szolgál, az egyik megfigyelésre távcső és tükör segítségével, míg a másik sorozat fotografikusan önjelző.
Úgy a meteorológiai mint földmágnességi obszervatórium czéljának teljesen megfelel, európai színvonalon áll, úgy helyiségek mint berendezés dolgában, e mellett tetszetős külsejű s legnagyobbrészt vidéki iparosok által előállítva aránylag nem is sokba került.
A meteorológiai intézet igazgatósága a felavatási ünnep alkalmából képekkel illusztrált Ünnepi Emlékkönyvet adott ki, a melynek közleményeit kivétel nélkül az intézet tisztviselői írták s a mely jelen vázlat megírásánál is forrásul szolgált.
Héjas Endre
A Vasárnapi Ujság 1900. október 7-i számában megjelent írás másodközlése
