A Bécsi Csillagvizsgáló élén az obszervatórium működésének kezdete óta, 1755-től 1792-ben bekövetkezett haláláig Hell Miksa (*) állott. A prágai és a budai obszervatórium – amelyeknek Hell Miksa bécsi igazgató közeli barátai, egykori rendtársai voltak a vezetői – ennek révén különlegesen szoros kapcsolatban állt Béccsel. A bécsi császári egyetemi csillagvizsgáló igazgatója így már jóval előbb, mielőtt azt törvény szabályozta volna, kötelességének tekintette, hogy a birodalom terütetén létesülő új csillagvizsgálókat keletkezésük pillanatától kezdve számon tartsa és
folyamatosan támogassa.
———————————————————————————————
(*) HELL MIKSA: (1720-1792) Selmecen született csillagász, aki 1755 óta a
bécsi egyetemi csillagvizsgáló igazgatója volt, s egyszersmind a
mechanika tanára lett az egyetemen. 1769-ben Sajnovics Jánossal a
norvégiai Vardö szigetére utazott, ahol a Vénusz átvonulását
tanulmányozta. Ez alkalommal jöttek rá a lapp-magyar nyelvrokonságra.
———————————————————————————————
Mit jelentett mindez a gyakorlatban? A fennmaradt jezsuita levelezésből tudjuk, milyen módon gondoskodott arról Hell Miksa, hogy az egri, a gyulafehérvári és a budai obszervatórium az indulásához szükséges műszereket és könyveket megkapja. Arról is szólnak levelek, miként lelt otthonra Bécsben az egri Madarassy János és a gyulafehérvári Mártonfi Antal, mielőtt csillagász állását elfoglalta volna. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a bécsi igazgató szakmai gondoskodása az osztrák birodalom más területén létesült intézményeket ne érintette volna.
Az 1578-ban felépült prágai Clementinum 1750 táján készült rajza: balra hátul a csillagásztorony
Joseph Stepling prágai igazgatót ugyancsak meleg barátság fűzte bécsi kollégájához, Hell Miksához. Prágában őrzött és nemrégiben nyomtatásban megjelent levelezésük is tanúskodik erről.
Prága
A Clementinum néven ismert prágai egyetemet 1578-ban a jezsuiták építették. Ennek közepén áll az az 50 méter magas torony, amelyet Frantisek M. Kanka csillagászati megfigyelések céljára készített 1721-1723-ban. A torony tetején Atlasz figuráját látjuk, amint a földgömböt tartja a hátán.
A bécsi csillagda észak-déli irányú metszete
Mielőtt az egyetemhez tartozó csillagásztorony elkészült volna, már rendszeresen végeztek csillagászati megfigyeléseket a városban. II Rudolf császár lelkes pártfogója volt a csillagászatnak. Uralkodása alatt a kor két legjelentősebb csillagásza, Tycho Brahe és Johann Kepler működött Prágában, ők megfigyeléseiket a vár oldalán ma múzeumként szolgátó Belvedere-ben, Anna királynő palotájában végezték.
Az 1874-ben felépült új egyetemi csillagvizsgáló kupolája Bécsben
Tycho Brahe csillagászati eszközeit – két pompás kivitelű szeksztánst – ma a prágai Technikai Múzeumban őrzik. Az egyiket Erasmus Habermel, a másikat Jost Bürgi készítette a dán csillagász részére. Az egyetemi csillagvizsgáló első igzagatója a jezsuita Stepling volt, aki 1751-1777 között látta el ezt a tisztséget. Csillagvizsgálójának főműszere – többek közt – az előbb említett Habermel-féle szeksztáns volt. 1751-1837 között számos tehetséges csillagász állott a prágai egyetemi csillagvizsgáló élén. Érdemes közülük kiemelni a Budán született Weinek Lászlót, aki magyar nyelvét később is megőrizve e nyelven publikált a magyarországi tudományos lapokban.
Ma Ondrejov
A Clementinum tornyában ma csillagászati múzeumot találunk. Magának az egyetemnek igen értékes földgömbgyűjteménye is van, könyvtára pedig számtalan régi csillagászati könyvvel büszkélkedik. A Prága városközpontjában felépült keskeny, magas torony a XIX. század végén már nem bizonyult alkalmas helynek egy tudományos csillagvizsgáló működéséhez. Nagyobb teljesítményű műszer bele sem fért.
1898-ban a várostól 40 kilométer távolságra Ondrejov városkában a Fric fivérek, Josef és Jan, új, modern műszerek befogadására is alkalmas obszervatórium építéséhez fogtak. A Jugend-stílusban épült villa és a 20 centiméteres Clark-féle refraktor befogadására alkalmas kupola 1905-re készült el, építőjük a prágai főpályaudvar építésze, Josef Fanta volt.
A 2 méteres tükrös távcső kupolája Ondrejovban
1928-ban a Fric testvérek csillagvizsgálója állami tulajdonba ment át, és ma a Cseh Akadémia fennhatósága alá tartozik. Fő műszere egy 2 méteres Coudé rendszerű tükrös távcső, mely 1967-ben a jénai Zeiss Műveknél készült.
Bécs
Hell Miksát 1755. október 25-én nevezték ki császári és királyi csillagásznak. Az általa vezetett bécsi obszervatórium 1756-ban kezdte meg működését a jezsuita templom melletti egyetemi épületben. Ez a barokk palota ma az Osztrák Tudományos Akadémia székháza.
Érdemes beleolvasni a császári és királyi csillagász kötelezettségeit tartalmazó 1755. november 10-én kelt hivatalos okiratba. Megtudhatjuk belőle, hogy milyen sokoldalú tevékenység járt együtt ezzel az állással. A királyi csillagászt csillagászati munkáján túl(bolygók mozgásának vizsgálata, műszerek beszerzése és karbantartása, csillagászati évkönyvek szerkesztése és kiadása) még számtalan társadalmi kötelezettség is terhelte. A jelesebb csillagászati eseményekről – mint például a hold- és a napfogyatkozásokról – a lakosságot kapukra kifüggesztett hirdetmények formájában tudósítania kellett, kötelességei közé tartozott az is, hogy naptárakat bocsásson ki a köznép számára, nehogy babonákkal telinépi kalendáriumokat használjanak.
{mosimage}
Az egykori egyházi Egyetemi Csillagvizsgáló Bécsben, a jezsuiták temploma (jobbra) mellett. Jelenleg az Osztrák Tudományos Akadémia székháza
Azt is előírták számára, hogy a nevezetesebb külföldi csillagászokkal rendszeres levelezést folytasson. Vasárnaponként pedig az egyetem aulájában kisérletekkel színezett mechanikai előadásokat kellett tartania. Mindezen kötelezettségei teljesítéséről hetente egyszer jelentést kellett tennie az udvar erre kijelölt tisztviselőjének.
A bécsi csillagda több mint száz évig működött a régi épületében. Carl von Littrow, aki 1842-ben követte apját, Joseph Littrow-t a bécsi csillagvizsgáló igazgatói székében, határozta el egy új, az előzőnél sokkal pompásabb épület emelését a bécsi egyetemi csillagvizsgáló számára. Ez az épület 1874-ben készült el a Türkenschanze utcában, amely akkor még a városon kívül volt, és még sokáig alkalmas helynek számított csillagászati megfigyelések végzésére. A keresztalakú monumentális épületet két, színházépítésben jártas bécsi építész tervezte: Ferdinand Fellner és Hermann Hellmer. A csillagvizsgáló reprezentatív bejárata valóban alkalmas lenne színházi főlépcsőnek is. A 14 méter átmérőjű kupolába új, korszerű műszer is került: a dublini Grubb cég által gyártott 68 centiméteres refraktor.
Az Élet és Tudomány 1994/8. számában megjelent cikk másodközlése
