Magyarország napórái

2481

  Keszthelyi Sándor a napórákat megyénkénti megoszlással, betűrendbe, folyamatos sorszámozással mutatja be. A legtöbb napóra Nógrád megyében található (72 db). Komárom-ESztergom megyében 19 napóra van, a következő helyiségekben: Dág 1, Dorog 1, Esztergom 12, Kesztölc 2, Pilismarót 1, Tata 1, Tatabánya 1. Az esztergomi napórák a könyv sorszámozása szerint:
  171. Bajcsy-Zs. u. 4. Szabadidőközpont – vertikális, 1991, 1993 K.J.
  172. Deák F. u. 48. Óvoda – vertikális 1991, 1995 K.J.
  173. Erzsébet kir. u. 37., volt erdészeti középiskola. Az 1940-es években egy körülkerített, négyszögletes, parkosított területen meteorológiai állomás volt. Benne csapadékmérő, szélirányjelző, szélsebesség mérő, hőmérőházikó. Egy vertikális napóra is volt a területen, két vasoszlop közé szerelve. Az egész létesítmény nyomtalanul eltűnt.
  174. Fenyves u. 8296/2. hrsz. Gonda György hétvégi háza a Szamárhetgyen – vertikális, 1996, K.J.
  175. Főapát u. 1. Bottyán János Finommechanikai és Műszeripari Szakközépiskola. Műemlék jellegű, volt bencés főgimnázium, többször átalakítva. Vertikális napórát készített az iskola belső udvarának a falára az 1930-as években Tihanyi Miklós tanár. Az 1940-es években az átépítések során a napóra megsemmisült.
  176. Kenderesi u. 2. Kápolnai Dezső családi háza – vertikális. Czuczay József iparművész készítette 1980-ban.
  177. Kenderesi u. 18/a. Kiss Lajos családi háza – vertikális, Cz.J., 1983.
  178. Lajtos-kert, 9733. hrsz. – ekvatoriális, 1978. K.J.
  179. Petőfi S. u. 22. Kolping Szakoktatási Intézet – vertikális 1983, K.J.
  180-181. Siszler u. felső részén, a Vaskapu-hegyre vezető turistaút mentén lévő pince az egyházé volt, a bencések kezelték. Bejárata fölé írt, mára szépen felújított feliratáról (Vinis huiatibus celandis atque potandis = A megivásra való bor kezelésére, tárolására és megörzésére) latin pincének is nevezték. A mai tulajdonosa az Eitler család. Pontos és jól szerkesztett napóraként őrizte meg az emlékezet. A vertikális napóra a kétszintes épület déi falának jobb oldalán volt. Az épület 1944-45-ben háborús károsodást szenvedett, az emeleti részt lebontották, így a napóra is eltűnt. Az épületet egyszintesen állították helyre, és egy másik napórát készítettek egyszerű kivitelben a homlokzat jobb oldalára. Ez pontatlanabb volt. 1960-ra az is megkopott, akkor lemeszelték és eltűnt.
  182. Klotz József családi háza – vertikális napóra, 1981, 1992.
  Keszthelyi Sándor írja könyvében: "Magyarország többmillió lakóháza, üdülője, kertje még eldugva rejthet napórákat, és nyílván folyamatosan készülnek újabbak is. A napórák élettartama is véges. Egyszer elkészülnek, léteznek, megkopnak, eltűnnek. Az időjárási hatások, a szándékos rongálások mellett a homlokzatokat több évtizedenként letatarozzák, az épületeket több évszázad után újjáépítik. Az elpusztult napóráról sokszor csak egy fénykép és a felmérésünk marad egyetlen hiteles forrás.
  Akik a jövőben napórákat javasolnak, megrendelnek, terveznek, szerkesztenek, kiviteleznek, kutatnak fel, vagy csak véletlenül meglátnak, arra kérjük, hogy szíveskedjenek ezt bejelenteni. Örülünk minden hírnek, minden újabb napóráknak. A Magyar Csillagászati Egyesület igyekszik kiadványaiban közzétenni, hogy ezzel másoknak is örömet szerezzünk."

Az Esztegom és Vidéke 1998. szeptember 3-i számában megjelent cikk másodközlése

Hozzászólás

hozzászólás