Vertikális napóra

144

   A napóratartó gumikerékre egy 85 cm átmérőjű, 1,5 mm vastag alumínium lemezt csavaroztam. Az alumínuimfelületet a megfelelő előkezelés (csiszolás, zsírtalanítás, alapozás) után, három rétegben Trinát külső zománcfestékkel festettem át, az alábbiak szerint:
   a) Felező pontjánál (mindkét oldalon) 18 cm széles és 15 cm magas sávban, piros-fehér-zöld színt festettem. Hiszen az óvodások is tanulják már, hogy… "piros-fehér-zöld, – ez a magyar föld!". A nemzeti színek felett – szintén 18 cm szélességben – a spektrum (szivárvány) 6 színét festettem fel 3 cm-es csíkokban (piros-narancs-sárga-zöld, kék-ibolya).
   A szivárvány alatt, az eget jelképező középső részt sötétszürkére festettem. E mezőben helyeztem el a Napot, amely narancssárga és fényvisszaverő, tükröző anyagból van. A Nap körül sárga sugarakat festettem.
   b) A felezővonal alatt, a napóra alsó részén (a szivárvány 18 cm-es ívének folytatásaként) világos-sárga körív van festve. Ide kerültek a nyári (emberi bevatkozású) időszámítás óraszámai, – 11 órától 5 óráig. A számok 5 cm magasak, zöld színűre vannak festve.
   c) Az égbolt sötétszürke színe alatti mezőben (mint annak a tükörképe) látható a világoszöld "föld-mező". Ide kerültek kék színnel az őszi-téli időszak óraszámai (10 órától 4 óráig). Felső részéhez egy jelmondat került, melyhez az ötletet az adta, hogy Jánoska unokánk itthon dúdolgatta… "Süss fel nap, fényes nap…"
   A napóra egy 2,5 m magas, tömör kerítésfal tetejére került, ahol 120 cm magas drótkerítés húzódik. Ezek középső, hármas merevítő csőoszlopához lett rögzítve olymódon, hogy a gumiköpenyt átfúrtam három helyen, és ezeken a lyukakon keresztülhúzott horgonyzott huzallal az oszlopokhoz rögzítve.

Árnyékvető pálca

58 cm hossz, 2,5 cm átmérőjű, rozsdamentes (kór)anyagból készült. Egy 10×10 cm-es keresztmetszetű, 50 cm hosszú fahasábhoz van rögzítve az alumíniumlemez alatt. Az alumíniumlemez is csavarokkal rögzítődik ehhez. Az árnyékvető pálca Esztergom földrajzi szélességének (47,8°), valamint a falsík nyugati irányban (36°-kal) való elfordulásának megfelelően van elhelyezve. Ezért van az, hogy a délelőtti órákból kevesebbet a délutániakból pedig többet láthatunk.

Zónaidő

 Nap  I.  II.  III.  IV.  V.  VI.  VII.  VIII.  IX.  X.  XI.  XII.
 1.  -3  -14  -12  -4  +2  +2  +2  -6  0  +10  +16  +11
 5.  -5  -14  -12  -3  +3  +2  -4  -6  +1  +11  +16  +10
 10.  -7  -14  -10  -1  +4  +1  -5  -5  +3  +13  +16  +7
 15.  -9  -14  -9  0  +4  0  -6  -4  +4  +14  +15  +5
 20.  -11  -14  -8  +1  +4  -1  -6  -3  +6  +14  +14  +3
 25.  -12  -14  -6  +2  +3  -2  -6  -2  +8  +16  +13  0
 30.  -13  -13  -5  +3  +3  -3  -6  -1  +10  +16  +11  -2

A táblázat szerint az éves eltérés (a földi órákhoz viszonyítva), -1 és -14, valamint +1 és +16 perc között változik. Amikor az időegyenlet 0 (vagyis a középidő és a szoláris idő egyezik), akkor a mutató árnyéka pontosan az óravonalak középpontjára kerül. Ezek az időpontok: IV. 15., VI. 14., IX. 1. és XII. 25.

{mosimage}

   Hazai "földi" óráink a középeurópai időt mutatják, vagyis a 15. hosszúsági kör szerint járnak. Esztergom azonban a 18°45′ hosszúsági körön fekszik. Vagyis, a különbség (18°45′ – 15°)=3°45′.
   Mivel 1°=4 perc, ezért 3°45’=15 perc. (Keletre vagyunk.)
   A napóra készítésénél a 15 perc zónaidőt "beépítettem". (Kelet felé 15 perccel elcsúsztatva tüntettem fel az óraszámokat), ezért a földi órákkal történő összehasonlításnál csupán az időegyenletet kell számításba venni. Ez a világon mindenütt azonos!
  Idő-egyenlet, vagyis időkiegyenlítés: a szoláris (a nappal kapcsolatos) idő, és a középidő (a mechanikus és elektromos órák által mutatott idő) közti különbség, mely az év folyamán állandóan változik.
   Az óraszámok középpontjához viszonyítva: a napóra siet + jel, a napóra késik – jel.
   Megjegyezzük, hogy nem hagyható figyelmen kívül – főként kisebb napóráknál – a mutató vastagsága. A délelőtti árnyék határát ugyanis a mutató nyugati, a délutániét a keleti éle adja!

Az Esztergom és Vidéke 1995. augusztus 24-i számában megjelent cikk másodközlése

Hozzászólás

hozzászólás