Több mint 25 000 szupernagy tömegű fekete lyuk látható a LOFAR rádióteleszkópos felmérés legújabb térképén. A valaha készített legrészletesebb alacsony frekvenciás rádiótérképet az Astronomy & Astrophysics tudományos folyóiratban fogják publikálni. Elkészítésében csillagászok nemzetközi csoportja működött együtt, 9 európai országban elhelyezett, összesen 52 állomáson.
Avatatlan szem számára a fenti térkép akár csillagokat is ábrázolhatna, de valójában az összes kis fehér pont egy szupernagy tömegű fekete lyuk helyét jelöli. Mindegyik fekete lyuk egy másik, távoli galaxisban található, a kimért rádiójelek pedig a fekete lyukakhoz közel kerülő, majd kidobódó anyag sugárzásából származnak.
A hosszú hullámhosszú rádiótartományban történő megfigyeléseket a Földet körülölelő ionoszféra nehezíti. Ez a szabad elektronok alkotta réteg úgy viselkedik, mintha folyamatosan egy homályos lencsét tartanánk a távcsövünk elé. Kicsit ahhoz hasonlítható, mint amikor a medence aljáról próbáljuk megfigyelni a körülöttünk levő világot. Felfelé nézve a medence vizének hullámai eltérítik a fényt és eltorzítják a képet.
Az új térkép elkészítéséhez az északi égbolt összesen 256 órányi megfigyelésére volt szükség. Az ionoszféra zavaró hatásainak kiküszöbölésére új algoritmust fejlesztettek, aminek segítségével szuperszámítógépek 4 másodpercenként korrigálták a képet. Az elkészült térkép az északi égbolt 4%-át fedi le, terv szerint pedig addig folytatják a megfigyeléseket, amíg az egész északi égboltot sikerül feltérképezni. Az elkészült térképekről pedig nem csak a szupernagy tömegű fekete lyukak elhelyezkedéséről tudhatunk meg többet, hanem többek között az Univerzum nagyskálás szerkezetéről is mesélnek nekünk.
Az Astronomy & Astrophysics folyóiratban már elfogadott tanulmány a közeljövőben fog megjelenni, ingyenesen olvasható verziója ide kattintva elérhető.
Forrás: UL