A bolygóvadász visszatért: 36 új bolygójelölt a K2-től

261

A K2 küldetés ott folytatja, ahol a Kepler abbahagyta: három tucat bolygójelöltet azonosítottak az első tudományos kampány adataiból.

A Kepler-űrtávcső eredeti küldetése minden idők legsikeresebb exobolygó-kereső programja volt. A lendkerekek meghibásodása után az egyik fontos kérdés az lett, hogy ha sikerül is megmenteni az űrtávcsövet, mekkora bolygókat, milyen számban lesz még képes felfedezni. A K2 küldetés első eredményei azóta már igazolták, hogy megfelelő feldolgozás mellett az űrtávcső képességei megközelítik az eredeti misszió pontosságát. Azonban a K2 egyetlen égterületet csak 75 napon át tud megfigyelni – mire elég ez az idő?

 

20150223_k2c1planets_kep1
A K2 látómezők, a Field 1 az első tudományos kampány területe. Forrás: ESO/S. Brunier/NASA Kepler Mission/Wendy Stenzel)

A kérdés megválaszolásához Daniel Foreman-Mackey (New York University, USA) és szerzőtársai az első tudományos kampány adatait fésülték át, bolygófedések után kutatva. A módszerük különlegessége, hogy az űrtávcső billegése miatti apró fényességváltozásokat és a fedéseket egyszerre illesztették a fénygörbékre. Ezzel csökkentették annak az esélyét, hogy az algoritmusok instrumentális zavaroknak tekintsék, de legalábbis elrontsák a fedéseket. A 21 703 megfigyelt csillag fényváltozásainak szoftveres elemzésével 741 potenciális fedést találtak. Ezeket aztán egyesével, kézzel ellenőrizték, 101 fedésre szűkítve a mintát. De még ezek sem feltétlen mind exobolygó-tranzitok, lehetnek fedési kettőscsillagok is. Exobolygók esetén a mellékfedés, amikor a bolygó tűnik el a csillag mögött, nagyon kis mértékű fényváltozást okoz csak, ezért kizárták azokat a rendszereket is, ahol látszódtak a mellékfedések. Végül a négy napnál rövidebb keringési periódusú jelölteket is kizárták, mivel azokra nagyon bizonytalanul működött csak az eljárásuk, és nagyon sok hamis pozitív volt közöttük.

 

20150223_k2c1planets_kep2
Egy K2 fénygörbe, a távcső billegése miatti ingadozások korrigálása előtt és után. A pontosság több, mint nyolcszorosára javult, de ennél a csillagnál nem látni fedést. (Forrás: Foreman-Mackey et al. 2015)

 

 

Így összesen 36 fedési jelenség maradt 31 különböző csillag körül. A legtöbb bolygójelölt átmérője a csillagának 2-5%-a közé esik, ahhoz azonban, hogy kiderüljön, ténylegesen mekkorák lehetnek, a csillagaikat is jobban meg kell ismerni először. Abban azonban már most biztosak lehetünk, hogy a 36 csak alsó becslés a bolygójelöltek számára. Foreman-Mackey-ék a januárban bejelentett hármas bolygórendszerből például csak két tagot azonosítottak, tehát biztosan rejtőzik még több is az adatokban. Számos olyan jelölt lehet még, amely például négy napnál rövidebb keringési idejű, vagy éppen túl hosszú periódusú, és a kampány során csak egyetlen fedést mutat. De előbb-utóbb ezeket is azonosítja majd valamelyik bolygókereső kutatócsoport.

Forrás: arXiver. A kézirat bírálatra vár a a Astrophysical Journal folyóiratnál.

Hozzászólás

hozzászólás