Majdnem pontosan egy évvel ezelőtt, 2022. szeptember 27-én az emberiség a NASA sikeres DART (Double Asteroid Redirection Test) küldetése révén először változtatta meg jelentősen egy égitest pályáját. A jelentős eseménytől több cikkünkben is beszámoltunk. A (65803) Didymos kisbolygó Dimorphos nevű, 170 m átmérőjű kísérőholdacskájába csapódó űrszonda 33 perccel rövidítette le a két égitest egymás körüli keringésének fél nap körüli periódusidejét.
:focal(483x535:484x536)/https://tf-cmsv2-smithsonianmag-media.s3.amazonaws.com/filer_public/06/81/068149cf-a0f5-455d-8a30-0cf2327ae634/all_dimorphos_dart_0401930040_12262_01_iof_imagedisplay-final.png)
A szakemberek a DART becsapódását követő hónapokban tovább követték a rendszer viselkedést, és mérték a kettős kisbolygó egymás körüli keringésének periódusidejét. Egy frissen megjelent tanulmány rámutat, hogy a becsapódás után egy hónappal már 34 perccel volt rövidebb a keringési periódus a becsapódás előtti eredeti állapothoz viszonyítva. A keringési idő tehát nem állapodott meg, hanem – feltehetően fokozatosan – továbbra is változott.
Noha a kettős kisbolygó keringési pályáját és a periódusidejét egy egyedi esemény, a DART-szonda pillanatszerűen ható becsapódásának energiája változtatta meg, valamilyen erőnek továbbra is hatnia kellett a rendszerre, ami miatt a keringési pálya fokozatosan tovább változott, a két égitest tovább közeledett egymáshoz.
A 610 kg tömegű DART-szonda több mint 22,5 ezer km/h sebességgel csapódott a Dimorphosba. Az ütközés ereje közel ezer tonnányi, vagyis 7–8 tehervagonnyi kőzettörmeléket repített a holdacska felszínének anyagából a világűrbe. Ennek a meglehetősen látványos jelenségnek volt köszönhető, hogy a keringési periódus csökkenése lényegesen meghaladta a küldetés tervezése során minimálisan elvárt 1–7 percet. A két kisbolygó közötti gravitációs kölcsönhatás révén az ütközés természetesen a nagyobb tömegű Didymosra is hatással volt, és így az egész rendszer Nap körüli keringési pályája is megváltozott kissé.
A kettős kisbolygó egymás körüli keringésének az ütközés pillanatszerű hatása utáni további változására egyelőre nem találtak kielégítő magyarázatot a szakemberek. A kirepülő törmelékfelhő részecskéivel való ütközések miatti súrlódás hatása kézenfekvő magyarázatnak tűnik, ám a fentebb említett új tanulmány szerzői szerint ezzel nem magyarázható a megfigyelt mértékű pályaváltozás. A szerzők körültekintően eljárva jónéhány további hatást is kizártak a vizsgálatukban, míg végül nem maradt semmilyen ismert elfogadható magyarázat a megfigyelésekre.
További érdekesség, hogy a csillagászok már a DART becsapódását megelőző előkészítő megfigyelések során is észleltek csekély változást a keringési periódusban, ám annak üteme négy nagyságrenddel kisebb a becsapódás után megfigyeltnél, így az sem magyarázhatja az utólag megfigyelt keringésiperiódus-változást.
A Didymos–Dimorphos-rendszer keringési pályájának fejlődését természetesen tovább követik a kutatók, az Európai Űrügynökség, az ESA pedig 2024 októberében útnak indítja a kisbolygó-rendszerhez a Hera űrszondát, ami 2026-ban közvetlen közelről fogja megvizsgálni a DART becsapódásának következményeit és a két kis égitest viselkedését. A szakemberek remélik, hogy így megtalálhatják a magyarázatot a keringési periódus késleltetett változásaira is. A rejtély megfejtése a becsapódásos kisbolygó-eltérítési módszer gyakorlati hasznosításának szempontjából is fontos feladat.
Forrás: Universe Today és az utólagos keringésipeiódus-változásról beszámoló szakcikk kézirata
