A Hold körül keringő NASA holdszondát eltalálta egy meteor, de nem tett benne kárt

5322

A már nyolc éve Hold körül keringő Lunar Reconnaissance Orbiter holdszonda kameráját egy meteor találta el még 2014-ben, de nagyobb kár nem keletkezett. Az esemény szépen illusztrálja, hogy a jövő űreszközeinek és űrhajósainak fokozott védelemre van szükségük a meteorok ellen.

Nemrégiben érkezett a hír arról, hogy még 2014. október 13-án, miközben a NASA Hold körül keringő Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) holdszondája képeket készített a Hold felszínéről, a kislátószögű kamera (NAC) felvételein hirtelen a műszer rázkódásából adódó elcsúszások jelentek meg. A NAC érzékelője vonalanként pásztázza a felszínt, majd több ezer vonalból áll össze a teljes kép. A vibráció látószög-amplitúdója mintegy 8 ezred fok volt és nagyjából 20 ms periódussal néhány tized másodpercig tartott. A berezgés megfigyelt és a NASA szakemberei által szimulációval előállított görbéi jól illeszkednek egymáshoz. Az alábbi ábra a váratlanul fellépett vibráció által eltorzított NAC képet mutatja.

Az LRO holdszonda képe 2014. október 13-án készült. A felül látható cikk-cakkos vonalak jelzik a kamera rezgéseit (kép: LRO/LROC NAC M1167874395L, NASA/GSFC/Arizona State University, 2017.05.26.),

Az esemény földi elemzése során megállapították, hogy magán a szondán nem voltak olyan mozgások, amelyek a kamera vibrációit okozhatták volna, úgymint a szonda mozgatása, elfordítása, napelem mozgása, rádióantenna követő mozgása, stb. A térbeli helyzetet meghatározó és navigálását segítő csillagkövető kamerák pozíciómérései is jelezték, hogy a szonda testének térbeli irányítottságban mintegy 2 tízezred fokos eltérés volt, ez azonban jóval kisebb, mint a NAC kameránál mért vibráció mértéke.

A következő kép az LRO szonda fedélzeti műszerei és berendezései elhelyezkedését mutatja.

Az LRO holdszondája fedélzeti berendezéseinek elhelyezkedése. A szonda oldalán (a képen balra) az LROC képfelvevő rendszer kislátószögű (NAC) és nagylátószögű (WAC) kamerái is jól láthatóak (kép: NASA/GSFC Lunar Recconnaissance Orbiter).

Az LRO-szonda indítás előtti rázástesztjei és a hordozórakéta indításakor fellépő rezgések modellezése mutatja, hogy még ezek a legerősebb vibrációk sem okoztak volna akkora kilengéseket, mint amilyet a 2014. októberi képen láthatunk. A mérnökök és kutatók egybehangzó következtetése az, hogy az LROC NAC kamera hűtő radiátorába (l. az alábbi képen) egy meteor csapódott be és ennek a hatásait láttuk. A szonda testére, illetve a csillagkövető kamerákra már jóval kisebb amplitúdójú rezgés adódott át.

A NAC kamera hűtő radiátora a földi laborban (kép: NASA/GSFC, Malin Space Science System, SESE/ASU, 2017.05.26.).

Felmerül a kérdés, hogy milyen fizikai jellemzőkkel bíró meteor ütközhetett a NAC kamerába. A szimulációk eredményei szerint mintegy 7 km/s relatív sebességű, 2,7 g/cm3 sűrűségű és 0,8 mm átmérőjű (kb. fél gombostűfej méretű) meteoritikus szemcse volt a becsapódó kozmikus látogató. Ilyesmi sűrűsége van például a rendes kondritoknak, amelyek a meteoritok jelentős részét adják.


Alex Parker, a Southwest Research Institute (Boulder, CA, USA) munkatársa azt is rekonstruálta, milyen hangja lehetett (az űrszonda testén belül) a becsapódó mikrometeoritnak. 

Az LRO szakemberei szerint mintegy 5 százalék az esélye annak, hogy az LROC képfelvétel készítése közben kapjon meteortalálatot. Mindenesetre a kamerarendszert készítő mérnökök gondos munkáját dicséri, hogy a meteorbecsapódás nem tette tönkre a kamerát, illetve maga az LRO-szonda továbbra is működőképes maradt.

 

A hír megjelenését a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 “Kozmikus hatások és kockázatok” (KHK) projekt támogatta.

Források:

Kapcsolódó internetes oldalak:

Hozzászólás

hozzászólás