A Naprendszerben a helyzet egyre fokozódik

268

Alig győzzük kapkodni a fejünket a kisbolygók főöve és a Kuiper-öv között, ahol a Ceres és a Pluto közelébe érkező szondáink szinte naponta küldik az újabb és újabb remek felvételeket.

Kezdjük a közelebbi égitesttel, a Dawn-szonda június 14-ei felvételén egy magányosan álló, 5 km magas hegyet sikerült felfedezni a Ceresen, amelynek keletkezése biztosan sok fejtörést fog okozni a kutatóknak. Bár megnézve a hegy két oldalán a Ceres kontúrját, mintha egy hatalmas kráter metszetét látnák, amelynek akár a központi csúcsa is lehet a magányos hegy. A Naprendszer számos égitestjén ismerünk nagyobb kiemelkedéseket, ám a 960 km-es átmérőhöz képest mindenképpen a legjobb háromba tartozik a Ceres még névtelen kiemelkedése. A fele ekkora Vesta déli óriáskráterének 23 km magas központi csúcsa jóval előtte van, és az Uránusz körül keringő 480 km-es Mirandán is vannak 5 km-es szintkülönbségek, bár itt nem különálló hegytömbökről, hanem sziklafalakról van szó.

aaa
A Dawn-szonda június 14-ei felvételének alsó részén egy 5 km magasra emelkedő hegy látszik a Ceres felszínén. (NASA/JPL-Caltech/UCLA/MPS/DLR/IDA)

A New Horizons egyik régebbi eredménye a Pluto-Charon párosról készített első színes animáció. A színszűrős felvételekből előállított hamisszínes képeket igyekeztek az emberi szem érzékenységéhez közel álló módon keverni. A május 29-e és június 3-a közötti kilenc felvétel gyönyörűen mutatja a két égitest színének különbségét, a Pluto inkább narancsos, a Charon szürke színű. A különbség oka még ma sem tisztázott, a július 14-ei elhaladás után biztosan okosabbak leszünk. Szépen látható továbbá, hogy a Charon nagy tömege miatt a rendszer közös tömegközéppontja a Plutón kívülre esik, amely így jól láthatóan szintén kering egy fiktív pont körül.

A közös tömegpontjuk körül keringő, ám más színű Pluto és Charon a New Horizons egy hónappal ezelőtti felvételein. Az animáció a képre kattintva nézhető meg. (NASA/Johns Hopkins University Applied Physics Laboratory/Southwest Research Institute)

Harmadik felvételünk a Charont mutatja június 18-án, 31,5 millió km-es távolságból. A felbontás még nem túl jó, de a feldolgozott képen egy sötét pólussapka mutatkozik az égitest északi pólusánál. A részletek a következő hetekben fognak kiderülni, de a különböző színek (a négy kisebb hold körül az egyik nem szürke, és a Pluto narancsos színétől is elüt), a foltok a felszíneken rendkívül érdekes felfedezéseket, eredményeket vetítenek előre.

ccc (NASA/Johns Hopkins University Applied Physics Laboratory/Southwest Research Institute)
A sötét pólussapkát mutató Charon a New Horizons június 18-ai felvételén. (NASA/Johns Hopkins University Applied Physics Laboratory/Southwest Research Institute)

Hozzászólás

hozzászólás