A NASA felülvizsgálta a potenciális veszélyt jelentő, Föld felé tartó kisbolygók eltérítésére vonatkozó terveit – és ezt a feladatot a jövőben sem fogják akcióhősökre bízni.
Az Amerikai Egyesült Államok tudomány- és technológiapolitikáért felelős kormányhivatala június 20-án új jelentést adott ki a földsúroló égitestekkel (Near-Earth Object, NEO) kapcsolatos stratégiáról és cselekvési tervről. A 18 oldalas dokumentum vázolja a NASA és más hivatalok következő évtizedben megvalósítandó lépéseit. Ezek révén egyfelől lehetővé válna a Földre veszélyt jelentő égitestek eltérítése, másfelől pedig felkészülnének egy esetleges becsapódás következményeinek a kezelésére.
„A kisbolygó-becsapódás egyike azon potenciális veszélyeknek, amelyekre fel kell készülnünk.” – magyarázta Levictus Lewis, az USA Szövetségi Vészhelyzetkezelési Ügynökségének (Federal Emergency Management Agency, FEMA) osztályvezetője, hozzátéve, hogy egy becsapódási katasztrófa „kis valószínűségű, de komoly következményekkel járó esemény”, amire „bizonyos mértékben feltétlenül fel kell készülnünk.”
„A terv nem csak a veszélyes aszteroidák utáni kutatás kiterjesztését tartalmazza, de el szeretnénk érni azok becsapódási valószínűségének pontosabb felmérését a messze távoli jövőre vonatkozóan is, valamint a Földre gyakorolt esetleges hatásukat is alaposabban fogjuk vizsgálni.” – tette hozzá Lindley Johnson, a NASA Bolygóvédelmi Hivatalának munkatársa. Johnson kifejtette továbbá, hogy „erőfeszítéseket teszünk arra, hogy demonstráljuk, miképp tudjuk eltéríteni, vagy más módon hatástalanítani ezeket a veszélyforrásokat, valamint pontosabban lefektetjük a kormányzati eljárások és az információáramlás protokollját, hogy időben meghozhatóak legyenek a szükséges döntések.” Komoly kihívás a Föld védelme az ütközési pályán mozgó égitestektől, de ne gondoljuk, hogy ezt a feladatot űrhajósok fogják elvégezni. „Ilyen csak a filmekben van. Bár jó sztorit lehet belőle írni, ám a tanulmányaink szerint egyetlen módszer sem igényli űrhajósok részvételét.” – világosít meg bennünket Johnson, hozzátéve: „A feladatot robotszondákra fogjuk bízni.”
A becsapódás-védelemre való felkészülés öt pontja
Az új terv öt fő célt tűz ki. Az első pontban utasítják a NASA-t, hogy terjessze ki a földközeli kisbolygók utáni kutatást, azok nyomon követését és jellemzésüket annak érdekében, hogy „csökkentsék a jelenlegi bizonytalanságot, elősegítsék a pontosabb modellezést és a döntéshozatalt.” – fejti ki a dokumentum. A NASA már jelenleg is részt vesz több kisbolygó-felfedező égboltfelmérésben, mint a földfelszíni Catalina Sky Survey és Pan-STARRS1, valamint a NEOWISE űrtávcső. Az új jelentés ugyan nem írja elő, hogy a NASA további ilyen programokat indítson, ám arra felszólítja az űrügynökséget, hogy „a jelenlegi és tervezett távcsöves programoknál vizsgálja meg a kisbolygó-észlelés és -követés lehetőségeit” annak érdekében, hogy minél több és jobb minőségű adat álljon rendelkezésre.
A dokumentum által megjelölt második cél a modellezés, előrejelzés és az USA ügynökségei közötti adatintegráció előmozdítása. Így pontosabban meghatározhatóvá válik majd az egyes égitestek becsapódásának valószínűsége, illetve a becsapódás ideje és helye is. A vészhelyzeteket kezelő hivatalok, mint a FEMA erre az információra támaszkodva készíthet majd cselekvési tervet, felkészülve a becsapódásra és a következmények kezelésére.
A terv harmadik pontjában felkérik a NASA-t, hogy dolgozzon ki új módszereket a Föld felé tartó kisbolygók eltérítésére. Ez magába foglalja a kisbolygó-felderítésre való gyors reagálás technikáit is, amikor egy űreszközt küldenek a Föld felé tartó frissen felfedezett égitesthez azzal a céllal, hogy azt valamiképp letérítse az ütközési pályáról. Az első ilyen, 2021-re tervezett ARM (Asteroid Redirect Mission) tesztküldetést a Trump kormány 2017-ben leállította. Ugyanakkor a NASA 2021-ben tervezi útnak indítani a DART (Double Asteroid Redirect Test) programot, ami az első kinetikus, azaz becsapódás általi aszteroida-eltérítő űreszköz lesz, és célja a kisbolygóövben keringő Dydimos pályamódosítása lesz 2022-ben.
A terv negyedik pontja a nemzetközi együttműködések kiterjesztését célozza, hogy a világ Amerikai Egyesült Államokon kívüli része is jobban felkészülhessen egy esetleges becsapódásra. „Ez nagyon fontos” – magyarázza Aaron Miles, a Fehér Ház tanácsadója, – „hiszen globális fenyegetésről van szó, amivel közösen kell szembenéznünk, és ezt leghatékonyabban egymással együttműködve tudjuk megtenni.” E cél érdekében az USA együttműködik az ENSZ Világűrbizottságával (Committee on the Peaceful Uses of Outer Space, COPUOS) is. Ez a bizottság létrehozott egy kisbolygófigyelő hálózatot, amelynek tagobszervatóriumai a világ minden táján működve osztják el a kisbolygókövetés észlelési feladatait, és nyilvánosságra hozzák a NEO-kkal kapcsolatos fontos információkat.
A dokumentum által kitűzött ötödik cél elérése érdekében felkérik az USA kormányát, hogy dolgozzon ki terveket arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha egy nagyobb, Föld felé tartó égitestet fedeznének fel, esetleg olyankor, amikor már csak nagyon kevés idő van hátra a becsapódásig. Ilyen helyzetben az Egyesült Államok területén a ma is működő riasztási és válságkezelési rendszert vennék igénybe.
A veszélyt jelentő kisbolygók
A kisbolygóvadász csillagászok már több mint nyolcezer 140 m-nél nagyobb átmérőjű NEO-t ismernek. Ezek a Földbe csapódva egész országnyi területeket volnának képesek elpusztítani. Ám ez csak az ismert NEO-k egyharmada. A kisebb égitestek ugyan kevésbé veszélyesek, de még mindig hatalmas rombolást tudnak véghezvinni. A 2013-ban az oroszországi Cseljabinszk városa fölött felrobbant meteor mindössze 19 m-es volt, mégis 1200 személyi sérülést okozott, és több ezer épületet rongált meg annak ellenére, hogy a településtől távolabb ért földet. Most, hogy a legtöbb nagy NEO-t katalogizálták, a NASA a kisebb égitestekre is tud koncentrálni.
„A NASA és partnerei a globális katasztrófát kiváltani képes égitestek több mint 95%-át már azonosította, és ezek egyike sem jelent fenyegetést a következő száz évben.” – emlékeztetett Miles. – „A hatékony vészhelyzeti forgatókönyvek életeket menthetnek, és sok természeti katasztrófával ellentétben a kisbolygó-becsapódások megelőzhetőek.” – tette hozzá.
Forrás: Space.Com
Az ismertetett angol nyelvű dokumentum letölthető PDF fájlban
