A Tejútrendszer óceánokkal és kontinensekkel tagolt bolygókkal lehet tele

15792

A Földön kívüli élet kutatása a csillagászat kiemelt figyelemben részesülő területe. Elsősorban az elmúlt évtizedben működött Kepler űrtávcsőnek köszönhetően tudjuk már, hogy a galaxisunkban több bolygó van, mint ahány csillag. Pedig csillagból sincs kevés, nagyságrendileg százmilliárd. De vajon hány olyan lehet a rengeteg bolygó között, ahol az élet fennmaradásának szempontjából kedvező feltételek uralkodnak? A legfontosabbnak tartott ilyen feltétel a folyékony víz jelenléte az égitesten. Tavaly már beszámoltunk egy, az exoóceánok nagy gyakoriságára rávilágító tudományos eredményről. Most egy másik kutatócsoport, egészen más megfontolások révén jutott ahhoz nagyon hasonló következtetésre.

A Koppenhágai Egyetem GLOBE Intézetének munkatársai kimutatták, hogy a víz a legtöbb bolygóban már keletkezésétől fogva jelen lehet. A tanulmány eredményei szerint így volt ez a Földön, a Marson és a Vénuszon is. „Számításaink szerint a Föld alkotóelemei között a kezdetektől fogva jelen volt a víz is. És mivel a vízmolekulák elég gyakoriak, joggal feltételezhetjük, hogy a Tejútrendszer többi bolygójánál is hasonló a helyzet. A folyékony víz felszíni jelenléte döntően attól függ, hogy milyen távol kering a bolygó a csillagától” – kezdi Anders Johansen, a koppenhágai Csillag- és Bolygókeletkezési Központ kutatója, a tudományos eredményeket közlő szakcikk vezető szerzője.

Földhöz hasonló, óceánok és kontinensek által tagolt bolygók serege a művész elképzelése szerint. Forrás: NASA, ESA, G. Bacon (STScI).

Johansen és munkatársai számítógéppel modellezték a bolygók felépülésének ütemét és azt, hogy azok milyen alkotóelemekből állnak össze. Eredményeik szerint a Föld 4,5 milliárd éve nagyjából milliméteres átmérőjű szén- és vízszemcsékből alakult ki. „Míg el nem érte mai anyagmennyiségének egy százalékát, Földünk jeget és szenet tartalmazó kavicsokat befogva növelte tömegét. A növekedés üteme egyre gyorsult, míg úgy ötmillió év elteltével el nem érte mai méretét. Eközben a felszíni hőmérséklet ugrásszerűen megemelkedett, ami miatt az újabb kavicsok víztartalma már a felszín elérése előtt elpárolgott. Ezért van az, hogy ma csak a bolygónk tömegének 0,1%-a víz, noha ez beborítja a felszín 70%-át” – fűzi tovább gondolatait Johansen, aki munkatársaival együtt tíz évvel ezelőtt megalkotta a mostani tanulmányuk által megerősített bolygókeletkezési elméletet. Ez a kavicsakkréció-elmélet, amely leírja, hogy hogyan épülnek fel a bolygók fokozatosan, az egymáshoz tapadó kicsiny kavicsokból.

Johansen emlékeztet arra is, hogy a Naprendszer nem különleges a víz előfordulásának szempontjából, tehát jó eséllyel a távoli exobolygók is a Földhöz hasonló víz- és szénmennyiséggel kezdik meg életüket. Így minden bolygó az élet potenciális bölcsője, feltéve, hogy megfelelőek rajta a hőmérsékleti viszonyok. Ha ott a Földhöz hasonló körülmények uralkodnak, akkor galaxisunk más bolygóin is a miénkhez hasonló mennyiségű óceánra és kontinensre számíthatunk. Ami minden jel szerint kedvező az élet kialakulásának szempontjából.

Sok kollégájukhoz hasonlóan Johansenéknek is határozott elképzeléseik vannak már arról, hogy miképp hasznosíthatnák a csillagászati távcsövek hamarosan üzembe álló új generációját. Ezek segítségével természetesen az ő bolygókeletkezési elméletüket és számításaikat is megbízhatóbban lehet majd ellenőrizni. A ránk váró izgalmas évtizedben e műszereknek köszönhetően bizonyára a Földön kívüli élet újabb jelentős kérdéseiről, köztük a vízzel borított kőzetbolygók gyakoriságáról is pontosabb képet alkothatunk majd.

Forrás: Koppenhágai Egyetem

Hozzászólás

hozzászólás