Több mint négy évig folytathatja a jupiteri rendszer felfedezését a Juno űrszonda

2961

Küldetésének második fázisában a teljes jupiteri rendszer felfedezésére indul a Juno űrszonda. A NASA 2016 júliusa óta működő keringőegysége 2025 szeptemberéig, vagy a szonda működésének végéig folytathatja kutatását, miután engedélyezték a küldetés meghosszabbítását. A hosszabbításban a Juno az egész rendszert bejárja majd, a Jupitert, a gyűrűit és a holdjait is.

A Juno először 2003-ban került a NASA döntéshozói elé, majd 2011-ben útjára is indult, hogy 5 évvel később, 2016. július 4-én megkezdje munkáját a Jupiter körül. A küldetés fő része idén júliusban ér véget. A hosszabbításban 42 további keringést terveznek, amelyben többek között a gázóriás északi poláris ciklonjait vizsgálja majd közelebbről; többször megközelíti a Ganymede, Europa és Io holdakat; valamint először térképezi fel részletesen a Jupiter körüli, halovány gyűrűket. A Juno űrszonda adataira a Jupiter következő generációs szondái is támaszkodhatnak majd: a NASA Europa Clipper és az ESA JUICE (JUpiter ICy moons Explorer) küldetései. Ezen kívül az Io alaposabb vizsgálata egy jövőbeli Io missziót is elő fog készíteni.

Meghosszabbította a Juno küldetését a NASA. A következő fázisban 42 keringést fog végezni, felfedezve a Ganymede, Europa, Io holdakat, valamint a Jupiter ritkás gyűrűit is. (Forrás: NASA/JPL-Caltech/SwRI)

A hosszabbításban a Juno korábbi felfedezéseinek (például a Jupiter belső szerkezete, belső mágneses tere, légköre, poláris ciklonok, mélyebb légkör, sarki fényjelenségek) útján indulnak el. Ezzel az új fázissal a Juno gyakorlatilag a saját követő, vagy follow-up küldetésévé válik. A korai időszakban hatszor fogja megközelíteni a Jupiter titokzatos Nagy Kék Foltját (egy izolált, intenzíven mágneses terület a bolygó egyenlítőjéhez közel), hogy nagy felbontású méréseket végezzen.

Ezeken kívül többször át fog haladni az Europa és az Io holdak gyűrű formájú ionfelhőin, hogy az Europa Clipper és a JUICE küldetések előkészítéseként feltérképezze sugárzási környezetüket. Ennek köszönhetően lehet a megfigyelési stratégiáikat, kutatási céljaikat és a küldetések tervezését optimalizálni. A hosszabbításban a Juno űrszonda geológiai kutatásokat is végez majd, továbbá a jupiteri gyűrűk dinamikáját is vizsgálni fogja.

A Juno űrszonda három hatalmas, 20 méter hosszú lapátjával egy kész dinamikus mérnöki csoda, folyamatosan forogva stabilizálja magát a Jupiter körüli keringési pályáján. A teljes interaktív Naprendszert, amiből a fotó is készült, erre a linkre kattintva érhetjük el.

A Juno pályájának természetes változása rengeteg új kutatásra ad lehetőséget – ezekre épít a hosszabbítás. Minden egyes megközelítéssel olyan egyedi nézőpontból tudja megfigyelni a Jupiter felső felhőrétegét, amelyre még semmilyen más űrszondának nem volt lehetősége.

Az egyes keringések legközelebbi pontjait perijove, vagy röviden PJ pontoknak nevezik. A küldetés előrehaladtával ezek a pontok egyre északabbra vándoroltak, alaposan megnövelve az északi féltekén elérhető felbontást. A második fázis ezt az északra tolódást használja ki, hogy még élesebb képet kapjunk az északi sarkvidék ciklonjairól, miközben a gyűrűkre és a Galilei-holdak megközelítéseire is sor kerül.

A küldetés második fázisa az űrszonda legfontosabb erőforrásával is kiválóan gazdálkodik – az üzemanyaggal. A különböző megközelítésekkel a gravitáció segítségét használja fel a jupiteri rendszerben való navigáláshoz. Mivel ezek a keringések periódusidejét is csökkentik, így összességében több keringést is lehet elvégezni. A találkozások a Ganymede alacsony magasságú megközelítésével kezdődnek 2021. június 7-én (PJ34), ami 53 napról mintegy 43 napra csökkenti a Juno keringési periódusát. Ezt követi az Europa megközelítése 2022. szeptember 29-én (PJ45), tovább csökkentve a periódust 38 napra. Ezután két Io-közeli repülés lesz, 2023. december 30-án (PJ57) és 2024. február 3-án (PJ58), melyek együttesen egészen 33 napra csökkentik a keringési periódust.

Forrás: NASA JPL

Hozzászólás

hozzászólás