A Vénusznál is gyorsabban kering az új magyar kisbolygó

8045

A Piszkéstetői Obszervatóriumból január 31-én este felfedezett 2021 BJ3 jelű földközeli kisbolygó a számítások szerint mindössze 199 nap alatt kerüli meg a Napot, ami 26 nappal rövidebb a Vénusz keringési idejénél.

Az évek óta nem látott pocsék őszi-téli időjárás ellenére az elmúlt hónapokban rendszeressé váltak a földközeli kisbolygó felfedezések a Piszkéstetői Obszervatóriumban, ám a legújabban megtalált, 40-50 méter átmérőjű szikla rövid keringési idejével kiemelkedik a húszezer ismert földközeli kisbolygó közül is, és a több mint egymillió ismert pályájú naprendszerbeli aszteroida között csak huszonöt van, amelyik nála is fürgébben kering a Nap körül.

Ezúttal egy szokatlan képpel jelentkezünk a Piszkéstetői Obszervatórium 60 cm-es Schmidt-távcsövéről. A mostani eredményekhez tavaly nyáron jelentősen át kellett építeni a közel hatvanéves távcsövet, amely végül teljes sikerrel zárult. Itt már bent van az új kamera, de még egy fából készült keret védi. (Kuli Zoltán felvétele)

A száz éve élt híres üstökösvadász, Leslie Peltier szerint üstököst felfedezni csak kitartás kérdése, ami igaz minden más csillagászati felfedezésre is. S bár az elmúlt évszázadban rengeteget változtak a módszerek, így sokkal fontosabbá váltak a korszerű, nagy hatékonyságú, távolról irányítható műszerek, a felfedezés továbbra is sok kitartást kíván, no meg egy kis szerencsét is. Sokszor előfordul, hogy 12-13 órán át dolgozik a kutató, és hiába készít száz területről felvételt az éjszaka, nem talál semmit. Máskor pedig egy órán belül két kisbolygó is a hálójába akad. És néha olyan is előfordul, ami január 31-én este történt, hogy fél lábbal még a vasárnap délutáni családi puzzlekirakás közben, de fél lábbal már távészlelve a mátrai távcsővel, rögtön az éjszaka első felvételén feltűnik a nagy felfedezés.

A 2021 BJ3 felfedezését eredményező képhármas: középen halad nagy látszó sebességgel a kisbolygó, amelynek a képe a gyors mozgás miatt az egyedi, 30 másodperces expozíciókon is elnyúltnak látszik. Az animáció 5×5 ívperces területet ábrázol.

A felfedezés, amely most egy 18 magnitúdós (a szabad szemmel még éppen látszó csillagoknál 60 ezerszer halványabb), napi 12 fokot, vagyis egy kisebb csillagképnyi távolságot elmozduló kisbolygó képében mutatkozott. A Gemini csillagképben látszó égitest a megtalálása után háromnegyed órával került a legközelebb a Földhöz, de ekkor is biztonságos, 3,2 millió km-es távolságban járt tőlünk. Az ezt megelőző napokban a fényes Hold járt ezen az égtájon, ezért nem fedezték fel korábban a közeledő égitestet, bár később a Hawaii-szigeteken működő Pan-STARRS program egyik január 15-ei felvételén megtalálták rendkívül halvány, 23 magnitúdó körüli nyomát. Mivel felfedezése után számos európai, majd amerikai obszervatóriumból is megfigyelték, illetve előkerült a január közepi mérés is, február 1-jén 2021 BJ3 név alatt megkapta ideiglenes jelölését, mi pedig rácsodálkoztunk érdekes pályájára.

A 2021 BJ3 jelű kisbolygó pályája (fehér ellipszis) a belső bolygók pályája közt. Jól látható, hogy életének csak egy kis részét tölti a földpályán túl, nagyobb részben a vénuszpályán belül tartózkodik, napközelben pedig a Merkúrnál is közelebb jut a Naphoz. (NASA/JPL)

Az első paraméter, ami rögtön szemet szúrt, az a 0,54 éves (199 napos) keringési idő, amely messze a legrövidebb a hazánkban eddig talált 14 földközeli kisbolygó közt (az eddigi rekorder 0,88 év volt). Ez azt jelenti, hogy átlagos naptávolsága 0,667 CSE, vagyis pontosan a mi távolságunk kétharmada. Mivel a Vénusz bolygó átlagosan 0,723 CSE-re jár csillagunktól, a most felfedezett kisbolygó a V-Aten családba tartozik, vagyis az 1 évnél rövidebb keringési idejű aszteroidák (Aten család) azon osztályába, amelyek a Vénusznál is rövidebb idő alatt kerülik meg a Napot. Jelenleg 87 ilyen kisbolygót ismerünk, közöttük a 2021 BJ3 a huszonhatodik legrövidebb keringési periódusú.

Ezek után felmerülhet a kérdés, hogy egy ilyen kisbolygó miként kerülhet január végén a Gemini csillagképbe, a Nappal átellenes irányba? A kulcs az átlagos szóban van, ugyanis a kisbolygó átlagosan van 0,667 CSE-re a Naptól, jelentősen elnyúlt pályája miatt félévente 0,320 CSE-re, vagyis a Merkúrnál is kisebb távolságra megközelíti csillagunkat, majd száz nappal később 1,015 CSE-re távolodik tőle, vagyis éppenhogy távolabbra kerül, mint a Föld. Felfedezése annak a szerencsés geometriai helyzetnek volt köszönhető, hogy éppen ezekben a távoli napjaiban kerültünk mellé bolygónkkal, így a Nappal átellenben, az éjszakai égen, nagy megvilágítási fázisban látszott.

A Föld és a kisbolygó helyzetét a felfedezés időpontjában mutató ábra jól szemlélteti, hogy milyen szerencsés együttállás kellett az idei felfedezéshez. A 2021 BJ3 nagyjából egy hónapot tartózkodik a földpályán kívül. Balra a lila ív a Vénusz pályáját mutatja. (NASA/JPL)

Ilyen égitestek esetében mindig felmerül, hogy ha most el is került minket, mi lehet vele a jövőben. A január 15-ei észlelésnek köszönhetően viszonylag pontos pályát lehet rá számolni, és kisebb távcsövekkel még egy hétig, nagyobbakkal akár két-három hétig is követhető lesz, ami már igen pontos előrejelzéseket tesz lehetővé. Az eddigi mérések alapján a lehetséges legkisebb földtávolsága 0,014 CSE, vagyis 1,9 millió km, így ütközéstől nem kell tartanunk. Legközelebb 2027. február 4-én kerül földközelbe, akkor 0,017 CSE-re lesz tőlünk, ami lehetővé teszi majd újrafelfedezését. Későbbi sorsát majd az ekkor készülő megfigyelések alapján lehet felvázolni. Érdekesség, hogy a Merkúrt 0,075, a Vénuszt pedig 0,103 CSE-re közelítheti meg.

Ezzel az érdekes felfedezéssel ötre emelkedett a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete Piszkéstetői Obszervatóriumában az elmúlt három hónapban felfedezett földközeli kisbolygók száma, aminél többet csak a NASA által szponzorált nagy amerikai keresőprogramok tudtak felmutatni ebben az időszakban, Európában pedig egyedül hazánkban történt ilyen felfedezés.

A hír megjelenését a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 “Kozmikus hatások és kockázatok” projekt támogatta.

Hozzászólás

hozzászólás