A Vénuszon ma is lehetnek működő vulkánok – a pokoli forróság a felszín alatt is folytatódik

3597

A Marylandi Egyetem és a zürichi ETH kutatói egy friss tanulmányukban 37, a közelmúltban aktivitást produkáló vulkanikus képződményt azonosítottak a Vénuszon. Ez az eddigi legmeggyőzőbb bizonyíték a Vénusz jelenleg is működő geológiai aktivitása mellett.

„Most először találtunk olyan konkrét képződményeket, amelyekről elmondható, hogy azok nem ősi vulkánok, hanem ma is működnek. Talán szunnyadnak éppen, de nem aludtak még ki” – lelkendezik Laurent Montési, a Marylandi Egyetem geológus professzora, a tanulmány társszerzője. A kutatók régóta tisztában vannak vele, hogy a Vénusz felszíne jóval fiatalabb, mint a már kihűlt és megszilárdult belsejű Marsé vagy Merkúré. A forró bolygóbelsőről árulkodó geológiai aktivitás jelei lépten-nyomon megfigyelhetőek a Vénusz felszínén. Ezek közé tartoznak a koronának nevezett, gyűrűszerű képződmények, a bolygó mélyéből származó, a köpenyen és a kérgen is áthatoló forró feláramlások nyomai. Ez a geológiai folyamat hasonlít a földi forrópont-vulkanizmusra. Ilyen, a bolygónk mélyéből származó forró anyagfeláramlás hozta létre például a vulkanikus Hawaii-szigeteket.

A Vénusz felszíni koronáinak háromdimenziós rekonstrukciója radarmérések alapján. A fekete sáv adathiányból ered. Forrás: Phys.org/University of Maryland/Laurent Montési.

Ám mégsem volt kizárható, hogy a Vénusz koronái ősi vulkanizmus maradványai, és létrejöttüket követően mára talán már túlságosan kihűlt a bolygó belseje és túlságosan megszilárdult a kérge ahhoz, hogy a magma áttörhesse a felszínt. Ráadásul eddig azokat a fizikai folyamatokat sem ismerték pontosan a geológusok, amelyek révén a köpeny gomolyáramlásai létrehozták a Vénusz koronáit. Emiatt a koronák megjelenésbeli különbségeinek magyarázata is váratott magára.

Új tanulmányukban a kutatók háromdimenziós numerikus termomechanikus modellekkel szimulálták a Vénusz felszíne alatti folyamatait, melyek révén nagy felbontású 3D-s koronamodelleket generáltak. Ezek a szimulációk lényegesen pontosabban írják le a fizikai folyamatokat, mint bármelyik korábbi hasonló próbálkozás. A modellezés eredményeként Montési és munkatársai olyan vonásokat azonosítottak, amelyek csak a közelmúltban is aktív koronákon figyelhetőek meg. Ezeket az ismertetőjegyeket megtalálták a Vénusz felszínének bizonyos koronáin is, míg másokon nem. Ezzel bebizonyították, hogy a koronák morfológiai változatosságának egyik oka a Vénuszon az, hogy ezek a geológiai fejlődés különböző állomásainál tartanak. Ez a tanulmány igazolja, hogy a Vénusz koronái jelenleg is fejlődnek geológiailag, a bolygó belseje pedig jelenleg is fortyogva izzik.

„Modelljeinknek a korábbi szimulációkhoz viszonyított nagyobb valósághűsége tette lehetővé, hogy elkülönítsük a koronák fejlődésének több különböző fázisát, és olyan jellegzetességeket azonosítsunk, amelyek révén felismerhetőek a jelenleg is aktívak” – foglalja össze Montési. – „Így kijelenthetjük, hogy a Vénuszon legalább 37 korona még a közeli múltban is aktív volt.”

Az aktív (vörös) és inaktív (fehér) koronák eloszlása a Vénusz felszínén. Forrás: Phys.org/Anna Gülcher.

Ez a 37 aktív korona néhány helyszínen összpontosul. Ezek lehetnek a Vénusz jelenleg legaktívabb régiói. Az aktív régiók felszíni eloszlása a bolygó belsejének működéséről is árulkodik. A tanulmány eredményei támpontot nyújthatnak jövőbeli Vénuszt célzó űrszondák, mint a 2032-ben fellőni tervezett európai EnVision geológiai műszereinek elhelyezéséhez is.

Forrás: Phys.org

Hozzászólás

hozzászólás