A Vénuszra és a kisbolygókra szavazott a NASA

256

Öt Discovery küldetéstervet választott ki az űrügynökség további egy évnyi részletes kidolgozásra: közülük egy, vagy akár kettő is útnak indulhat 2020 körül.

A Discovery program a NASA bolygókutató ágának legolcsóbb, néhány évente induló űrszondasorozata. A nagy, sokoldalú zászlóshajókkal szemben ezek kevesebb műszerrel dolgoznak, és egy-egy tudományos kérdésre vannak kihegyezve. A nagyon sikeres program olyan űrszondákat adott már nekünk, mint a Mars Pathfinder, a Deep Impact, a MESSENGER vagy a Dawn (és kakukktojásként a Kepler-űrtávcső).

20151002_discovery_kep1

A NASA legutóbbi felhívására is 28 javaslat érkezett be, jobbnál jobb ötletekkel, a marsi sarkvidékektől kezdve üstökös-radaron át az Io vulkánjainak és az Enceladus gejzírjeinek felderítéséig. Ebből a körből választották ki azt az ötöt, amelyek egy évet és fejenként 3 millió dollárt kapnak, hogy részletesen kidolgozzák a projekt terveit. Egy év múlva pedig a NASA kijelöl egy, de az is lehet, hogy kettő űrszondát, amely ténylegesen meg is épülhet és elstartolhat, 2020 táján.

A legutóbbi Discovery kiválasztásnál a NASA az InSight nevű landert választotta, amely egy szeizmométert és egy talajszondát visz majd a Marsra. Emiatt sok kritika is érte őket, mondván hogy az amerikai bolygókutatás teljesen a Marsra koncentrál, és közben a többi égitest, mint a Vénusz kutatása teljesen elsorvad. Úgy tűnik, most fordult a kocka, mert az ötből kettő program is a Vénuszt célozza meg, ahol utoljára 1990-94 között járt NASA űrszonda. A kiválasztott programok tehát:

DAVINCI (Deep Atmosphere Venus Investigation of Noble gases, Chemistry, and Imaging)

Az egyetlen “gyors” küldetés az ötből: az űrszonda érdemi munkája 63 percig tartana, amíg elér a vénuszi atmoszféra tetejéről az aljára. Eközben mérné az összetételét, hőmérsékletét, nyomását, illetve aktív vulkanizmus és a felszínnel való kölcsönhatás nyomait keresné. Emellett (remélhetőleg) a felhőrétegek alatt madártávlatból fotózná is a felszínt, ha már az “Imaging” szót is beleerőltették a rövidítésbe. Valódi részleteket viszont még nem lehet tudni róla, mert publikus leírást még nem tettek közzé a projektről.

20151002_discovery_kep2
A Venus Express felvételei a Vénusz felhőzetéről. (Forrás: ESA/MPS/DLR/IDA)

VERITAS (Venus Emissivity, Radio Science, InSAR, Topography, and Spectroscopy mission)

A VERITAS egy keringőegység lenne a Vénusz körül, a Magellan űrszonda 21. századi utóda. Radarja segítségével elkészítené a bolygó első részletes digitális magasságtérképét, amely a tervek szerint jóval felülmúlná a Magellan radarméréseinek pontosságát. Emellett közvetlenül is vizsgálná a felszínt, olyan hullámhosszakon térképezve, amelyeken a légkör átengedi a sugárzást. Ez feltehetően szintén alkalmas lenne a vulkanizmus nyomainak keresésére is.

NEOCam (Near-Earth Object Camera)

Az egyetlen űrtávcső a kiválasztottak között. A NEOCam a Föld és a Nap között elhelyezkedő L1 Langrange-pontból keresné a kicsi és halvány, de a Földre veszélyes kisbolygókat. Ennek a pozíciónak az előnye, hogy olyan területekre is belát a Naprendszerben, amelyek a Földről nézve elérhetetlenek, mert tőlünk csak nappal, vagy napkelte-napnyugta idején látszanak. A Föld pályáján belülről jövő kisbolygókról ugyanis legtöbbször csak akkor szerzünk tudomást, miután már elhaladtak a Föld mellett, és átkerültek az éjszakai égboltra.

20151002_discovery_kep3
A NEOCam, és a kisbolygók keresésére szolgáló infravörös CCD detektor, amelyet már évek óta fejlesztenek a NASA támogatásával. (Forrás: NASA/JPL-Caltech/Teledyne)

A kiválasztásnak különös pikantériát ad egyébként az a tény, hogy a NASA mindössze napokkal ezelőtt bontott szerződést a B612 nevű magáncéggel. Ők pontosan erre a célra építették volna meg a Sentinel nevű űrtávcsövet, de nem sikerült időre összegyűjteniük a szükséges pénzügyi támogatást.

Psyche

A Psyche nevű küldetés a (16) Psyche nevű kisbolygót látogatná meg. Az aszteroida egészen egyedülálló égitest, ugyanis a spektruma alapján a felszíni összetétele 90%-ban fém, és csak 10%-nyi szilikát borítja, vagyis olyan, mint egy vasmeteorit. Nagy kérdés, hogy egy ilyen égitest hogyan jöhetett létre, a kisbolygóövben ugyanis rengeteg szilikát és jég is kifagyott a Naprendszer keletkezésekor, a sűrűbb vas és nikkel pedig a bolygókezdemények magjába süllyedt. A Psyche tehát vagy a Naphoz nagyon közel alakult ki, és onnan vándorolt kifelé, vagy pedig egy egykori, azóta elpusztult bolygókezdemény magjaként kering odakint. Mindkét esetben kivételes kutatási lehetőséget jelentene a vizsgálata, hiszen sem a Naphoz közel nem ismerünk hasonló égitestet, sem a bolygók magját nem tudjuk elérni másképp.

20151002_discovery_kep4

Lucy

Az utolsó misszió az egyetlen, amelynek a neve nem a célpontot vagy egy kitekert rövidítést jelöl. A misszió a Lucy nevű Australopithecus leletről kapta a nevét, arra utalva, hogy a Naprendszer fosszíliáit tervezik megvizsgálni vele. A fosszíliákon a Jupiter pályája mentén keringő trójai kisbolygókat kell érteni: a színképeik alapján ezek a kisbolygók szinte teljesen megőrizték ősi összetételüket.

A Lucy egészen kivételes pályán haladna. A 2021-es start után Föld segítségével lendülne a Jupiter távolságáig, útközben közelről elrepülve egy főövbeli kisbolygó mellett. Az L4 pont körül egy tágas fordulót hajtana végre, kettő vagy három célpontot is felkeresve 2027-28 során. Innen a pályája visszahozná a Földhöz, ahol egy újabb hintamanőverrel a másik irányba, az L5 pont felé kapna lendületet. A küldetés záróakkordjaként pedig az ott keringő kettős kisbolygót, a Patroclus-Menoetius párost látogatná meg. A két égitest igazi időkapszula, jó eséllyel semmiféle átalakuláson nem mentek át a Naprendszer kialakulása után.

20151002_discovery_kep5

A tudományos célok alapján lényegében lehetetlen választani az öt misszió közül. Az, hogy miért is kell a NASA-nak egyáltalán választani, csakis a pénzen múlik. 2020-ra már így is sok minden van tervben: a következő Mars rover indítása mellett az egyre biztosabbnak látszó Europa Clipper űrszondán is intenzív munka fog folyni akkorra. Ha ehhez hozzátesszük még, hogy remélhetőleg egy újabb közepes méretű New Frontiers küldetést is meghirdetnek addigra, látható, hogy szűken marad keret több programra – hacsak az amerikai kongresszus nem válik bőkezűbbé a következő évek során.

Forrás: NASA

Hozzászólás

hozzászólás