Csillagközi “füstkarikát” fedezett fel egy műkedvelő csillagász

923

Dave Jurasevich igencsak meglepődhetett, amikor egy sejtelmes gyűrűt vett észre a gamma Cyg Régióról H-alfa sávban készült július 6-ai mozaikfelvételén. Dave a Mt. Wilsonon épített egy kupolát, melyben egy 40 cm-es Meade LX200-as Schmidt–Cassegrain-távcső „dolgozik”. Először valamelyik közeli csillag „szellemképére” gyanakodott, de a megerősítő megfigyelések, ellenőrzések kizárták ezt a lehetőséget. A „Buborék” kétségtelenül valós.

11 nappal később Keith Quattrocchi és Mel Helm, a magánüzemeltetésű Lost Valley Obszervatóriumból (Sierra Nevada, Kalifornia) szintén lefotózta a kérdéses égterületet és észrevette az oda nem illő gyűrűs ködöt. Ellenőrzések, levélváltások és megerősítő felvételek után végül szeptember második hétvégéjén jelentették be a felfedezést a Deepskyhunters fórumon.

Keith Quattrocchi 7 órás expozíciójú felvétele 2008. július 28 és augusztus 3. között készült H-alfa, SII és OIII szűrőkön keresztül. A nagyított változaton remekül kivehető a kékes színű, halovány „központi csillag”.

Dave Jurasevich felfedező mozaikképe 32 órás, H-alfa szűrőn át végzett expozíciót tükröz.

A köd maga 4 ívperc átmérőjű, szinte tökéletes kör alakú, vékony, élénkzöld „füstkarika” a híres NGC 6888, avagy Sarló-köd közelében (2000-es koordinátái: 20h 15m22.s16 +38º02’41."9). Ez a pont a régebben ismert LBN 206 jelű galaktikus (emissziós) köd nyugati peremére esik, de eddig elkerülte a katalógusba vételt. Nem lehet része ennek a ködösségnek, mert színe és alakja elüt attól, valójában inkább egy rendkívül szimmetrikus planetáris ködre emlékeztet, amilyen az Abell 39 is. Élénkzöld árnyalata feltehetően a szintén planetáris ködökre jellemző OIII emissziótól származik. Másik lehetőség, hogy egy intersztelláris buborékkal állunk szemben (mint az NGC 7635 DF Cas), de úgy tűnik, hogy a szimmetrikus szerkezet, a környezettől elütő szín, valamint a középpontjában talált kék színű, halvány (központi?) csillag inkább a planetáris köd verzióját támasztja alá.

Az NGC 6888 (Sarló-köd) és az újonnan felfedezett égitest egy-egy felvétele egymásra vetítve. Keith Quattrocchi és Mel Helm felvétele.

Hozzászólás

hozzászólás