Holdsarló és bolygók az esti égen: 2008. július 5-6. krónikája

1816

Az elmúlt hétvégén szép látványt nyújtott a holdsarló a Szaturnusz,
Mars,
valamint az Oroszlán csillagkép legfényesebb csillaga, a Regulus
társaságában az esti égbolton a nyugati látóhatár közelében.


A horizonthoz közeli holdsarló, Regulusz, Mars és Szaturnusz
állókamerás felvétele 2008. július 5-én szombaton este nyári
idõszámítás szerint 21:55:13-kor készült Budapesten, Nikon D40 DSLR
Nikkor AF 50 mm f/1,4D objektívvel, 4 másodperces expozícióval ISO 400
érzékenység mellett (kép: a szerzõ felvétele).

Ugyanezen az estén készült Ladányi Tamás fotója, melyen a Badacsonnyal együtt látható a nagy égi egyenes (l. még Lunar Photo of the Day, 2008. július 8.)

Mivel a Hold és társai már nagyon közel voltak a lenyugvásukhoz, ezért csak olyan helyről lehetett egyszerre
megfigyelni mindegyiket, ahonnan a nyugati látóhatárt nem takarták el
tereptárgyak, fák, épületek, domborzati kiemelkedések, stb., illetve a későn
bekövetkező nyári napnyugta után már eléggé sötét volt az égbolt ahhoz,
hogy a halványabb bolygók és Regulus is látható legyen. Az itt
bemutatott felvételeken azonban elkerülhetetlenül belógtak a magasra
nőtt fák felsõ lombkoronái a Hold közelében, de ez nem volt annyira
zavaró. Ami az időjárást illeti, július 5-én szombaton este még nem
voltak felhők az égen, de vasárnap este a fővárosban felhősávok
zavarták a megfigyelést a nyugati égen.


A horizonthoz közeli holdsarlót felhősávok burkolják be, de a Regulus,
Mars és Szaturnusz jól láthatók. Állókamerás felvétel 2008. július 6-án este, nyári időszámítás szerint 21:56:23-kor Budapesten,
Nikon D40 DSLR Nikkor AF 50 mm f/1,4D objektívvel 8 másodperces
expozícióval, ISO 800 érzékenységgel (kép: a szerző felvétele).

Miközben
a Szaturnusz, Mars és az újhold utáni Hold lenyugodni készült a nyugati
horizonton, eközben a már korábban felkelt Jupiter fényesen ragyogott a
délkeleti égbolton.  Szembenállása a Nappal július 9-én következett be. Az idei nyári égbolton jól megfigyelhető Jupiter ugyan
nem emelkedik nagy magasságba még delelésekor sem, mert az égi
egyenlítőtől délre, a tőlünk alacsonyan látszó Sagittarius (Nyilas) csillagkép
irányában látszik, de azért érdemes felkeresni mindenféle távcsövekkel, hiszen a holdjainak mozgása,
jelenségei (fogyatkozások, fedések, eltűnésük és előbukkanásuk a bolygókoronghoz
képes), illetve a Jupiter gyors tengelykörüli forgása miatt a
felhősávjainak szerkezeti változásai már néhány óra alatt
észrevehetőek. A bolygók amatőrcsilagászati megfigyeléséről
részletesen olvashatunk a Magyar Csillagászati Egyesület által kiadott
Amatőrcsillagászok Kézikönyvében, illetve a havonta megjelenõ Meteor
folyóiratban
is.


A Jupiter fényesen ragyog a délkeleti égen. Állókamerás felvétel 2008.
július 5-én, nyári időszámítás szerint 21:58:03-kor, Nikon
D40 DSLR Nikkor AF 50 mm f/1,4D objektívvel 5 másodperces expozícióval
ISO 400 érzékenységgel. A kivilágított
antennatornyok és a Jupiter közötti párhuzamos kis fénycsík egy már
alacsonyra ereszkedett repülőgép lámpainak a fénye (kép: a szerző
felvétele).

Kellemesen meleg nyári estén, éjszakán ne csak a számítógép képernyőjén
nézegessük az égi eseményekről szóló híreket és képeket, hanem menjünk
ki a derült ég alá és akár szabad szemmel, vagy távcsővel keressük fel az éppen látható égitesteket, égi területeket!

Kapcsolódó témák:

Hozzászólás

hozzászólás