Kozmológiai Nobel-díj – magyar vonatkozások II.

1858

Mini sorozatunk első részében bemutattuk, hogy milyen részt vállaltak magyar kutatók az idén Nobel-díjat kapott felfedezésekben. Igaz ők az Egyesült Államokban dolgoztak abban az időben. Viszont Magyarországon dolgozott az a kutatócsoport (Paál György CsKI, Holba Ágnes, Horváth István és Lukács Béla RMKI), akik évekkel a szupernóva-megfigyelésekből levont kozmológiai következtetések előtt publikálták szinte azonos eredményeiket.

Kozmológus vezetője a csoportnak Paál György volt, aki már a hetvenes évek elején próbált magyarázatot adni a kvazárok távolságeloszlásában található periodikusságra. Amerikai kutatók 1990-ben publikálták az ún. keskenyszögű eloszlását a galaxisoknak, amely abban az időben a legtávolabbi homogén galaxis minta volt. Itt is találkozunk egy magyarral, e publikáció négy szerzőjének egyike Szalay Sándor professzor volt.

Paál György akkorra már több közös munkát írt Lukács Bélával. Jelen sorok írója pedig éppen akkor volt Lukács Béla doktorandusza. Hárman megvizsgálták, hogy a legegyszerűbb kozmológiai modelltől eltérő modellben megjavul-e a galaxisok eloszlásában talált kváziperiodikus szerkezet. Az egyszerű világmodellekben is találtak javulást, de a kozmológiai állandót tartalmazó általános relativitáselméleti megoldások még nagyobb javulást mutattak. A legjobb modell a kozmológiai állandó értékére 2/3 értéket adott. Az ezt tárgyaló szakcikk 1992-ben jelent meg az Astrophysics and Space Science folyóiratban.

Két másik cikkben (kiegészülve Holba Ágnessel) 1992-ben és 1994-ben a kvazárok sűrűségeloszlását is felhasználva, ugyanez a csoport megmutatta, hogy ha a Világegyetem teljes sűrűsége megegyezik a kritikus sűrűséggel, akkor az anyag energiatartalma (sötét anyag és a látható anyag együtt) 25-35%. A kozmológiai állandó, vagy más néven a sötét energia, energiatartalma 65-75%. Ez jó egyezést mutat az 1998-ban és 1999-ben publikált, az elmúlt héten a 2011. évi fizikai Nobel-díjjal kitüntetett eredménnyel.

Az ábrákon a különböző kozmológiai modellek adataira a mérésekből levonható következtetések vannak feltüntetve. A jobb oldali ábra a most Nobel-díjat kapott felfedezés eredményeit mutatja. A bal oldali a mostani legjobb tudásunkat összegző ábra.

Az előző két ábrához hasonló ábra mely a magyar csoport következtetéseit mutatja (az 1994-es cikkükből). Az eredmények jól láthatóan egyeznek a másik két ábra eredményeivel.

A cikkben említett publikációk:

Vonatkozó cikkek:

Hozzászólás

hozzászólás